A héten már a kormánypárti médiában is megjelent, hogy az egyes években hatályos minimálbérek meghatározásában szerepet játszó Versenyszféra és a Kormány Állandó Egyeztetési Fórumán (VKF) lassan kikristályosodik a hosszú ideje formálódó megállapodás. Ennek értelmében a minimálbér várhatóan 15, a garantált bérminimum pedig 10 százalékkal emelkedhet, ráadásul az inflációs környezet miatt már decembertől. A Mérce cikke.

Felhatalmazás nélkül toboroztak embereket az atomerőmű bővítéséhez. Ez abból a válaszból vált biztossá, amit a külügy adott a momentumos Lőcsei Lajosnak. A Népszava cikke.

A rossz minőségű oktatás hatása nem most érződik rögtön, hanem tíz év múlva. És nem fogunk tudni azonnal javítani rajta, ahhoz kell további tíz év, vagyis rögtön húsz éves lemaradásban vagyunk – állítja Lannert Judit oktatáskutató. Interjú a Népszavában.

A munkavállalói érdekképviseletek – Magyarországon is – a mindenkori gazdasági és társadalmi körülményeknek megfelelően más és más szerveződési formákkal kísérleteznek, amelyre kiváló példa a médiaipar, és itt ne csak a 2023-as hollywoodi sztrájksorozatra gondoljunk. Megjelennek az innovatív, nyitott, hálózat-jellegű szervezkedési logikát képviselő szakszervezetek és egyéb alternatív jellegű, rugalmas érdekképviseleti struktúrák. Ezeket a jelenségeket gyakran nevezik a munkajogi szakirodalomban „alternatív” szakszervezeti tevékenységnek („alt-labour”). Szabó Imre Szilárd Munkaügyi Szemlében megjelent tanulmánya azt vizsgálja, hogy ennek kapcsán a kollektív munkajogi szabályozás milyen kihívásokkal néz szembe.

2023 augusztusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 555 900, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 383 500 forint volt. A bruttó átlagkereset 15,2, a nettó átlagkereset 15,1 százalékkal nőtt, míg a reálkereset 1,0 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A „Belső visszaélés bejelentési rendszerek a vállalatoknál” című kétrészes sorozat második részének célja, hogy bemutassa, hogy a bejelentőket milyen körben és milyen terjedelmű védelem illeti meg a bejelentésekkel összefüggésben.

Divatba jött toxikusnak, azaz mérgezőnek minősíteni a munkahelyeket. Szakértők szerint sokszor igazságtalanul használják a dolgozók ezt a jelzőt, ezért egyikük ötelemű skálát ajánl helyette.

A szakszervezet vizsgálatot sürget a munkaerőhiány és a rossz állapotú épületek miatt.

A munkahelyi feszültségeknek való kitettség szempontjából Magyarország a vizsgálatba bevont 35 európai ország első harmadában szerepel.

A munkavállalói és emberi jogok érvényesítése, valamint a tisztességes munkakörülmények előmozdítása a legfontosabb cél a következő években az akkumulátor-ellátási láncban, erről egyeztek meg a munkavállalókat képviselő szervezetek a Budapesten rendezett Akkumulátor világtalálkozón – közölte a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ).