Terhelés növekedése, betegbiztonsági kockázat, sokan pedig el se juthatnak időben a háziorvosukhoz - csak néhány a testület által felsorolt problémák közül.

A Magyar Orvosi Kamara azt javasolja, hogy halasszák el a fővárosi ügyeleti rendszer bevezetését, amely a jelenlegi tervek szerint október 1-jén indulna Budapesten - tájékoztat közleményében a testület.

A Magyar Orvosi Kamara jelezte, hogy július 17-én szakmai egyeztetést tartottak, ahol az ügyeleti rendszer által érintett háziorvosok, gyermekorvosok, sürgősségi osztályok, kórházak, rendőrség és szakmai kollégiumi tagozatok képviselői kifejtették véleményüket, elmondhatták a javaslataikat a Takács Péter-féle egészségügyi államtitkárság által tervezett rendszerről. 

A következő problémákat azonosították:

• A fővárosi háziorvosok és házi gyermekorvosok magas átlagéletkorát és egészségi állapotát a tervezet nem veszi eléggé figyelembe, a sajátja mellett még 101 darab betöltetlen fővárosi praxist is helyettesítő kolléga jelenlegi leterheltségét a tervezet érdemben növeli.

• A tervezet 13 vegyes (felnőttet és gyermeket) ellátó pontot akar létrehozni a 3 gyermekellátó pont mellett. A budapesti háziorvosok jelentős részének nincs meg a megfelelő jártassága a gyermekek ellátásában. A fővárosban a ’70-es évek elején már szétválasztották a gyermekek és a felnőttek ellátását, a jelenleg dolgozó háziorvosok sosem láttak el gyermekeket munkájuk során, ez betegbiztonsági kockázatot jelent.

• A fővárosban évtizedek óta délután 4 óra után is van rendelés az alapellátásban (és a szakellátásban is). Ha az ügyeleti rendszer átalakítása miatt a délutános rendelések 16 órakor befejeződnek, a munkába járó fővárosiak, akik 16-17 óra között fejezik be általában a munkaidejüket, nem jutnak el háziorvosukhoz.

• A sürgősségi betegellátó osztályok terhelése várhatóan növekedni fog, a sürgősségi ellátó rendszer terheltségének áttekintése és egyes pontok megerősítése nélkül a háziorvosi rendelések folyamata felborul, mivel az orvosnak rendelési időben is ott kell hagynia a betegellátást a soron kívüli házhoz hívás és a halottvizsgálat miatt a rendelőben megjelenő akut és az előjegyzett betegek ellátásának kárára.

• A szakmának fontos volna a minőségellenőrzés biztosítása, belső indikátorok kidolgozása mentén.

• Szakorvosi tevékenységek hozzáférhetőségét befolyásolhatja a fővárosban, ha az ügyeleti terhelés miatt a háziorvosok nem tudják használni majd második szakvizsgájukat a kórházi ambulanciákon, szakrendelőkben, tovább növelve a várólistákat. Fel kell mérni, hogy hány kolléga lát el ilyen plusz feladatot.

A közleményben felidézik, hogy a MOK a problémák orvoslására augusztus elején benyújtott egy alternatív fővárosi ügyeleti modellt az államtitkárságnak, amit a legtöbb szakmai szervezet és a budapesti háziorvosok 78 százaléka támogatott. Nem úgy az Orbán-kormány, amely néhány kivételtől eltekintve lesöpörte azt, mindössze néhány ponton fogadta meg azok tanácsát, akik esetleg értenek is ahhoz, amit csinálnak. Abban azért legalább megtörtént az előrelépés, hogy az államtitkárság figyelembe vette: gyermekekekt esetleg valóban gyermekorvosoknak kellene ellátnia. Szintén kedvező változás, hogy lesz a Duna két oldalán 1-1 állandó, 24 órában működő ügyeleti pont és 5 kijáró autó, valamint egy, a közterületi halottvizsgálatára specializált egység.

„A MOK látja az előnyeit az ügyeleti rendszer megújításának, de a veszélyeit, hátrányait sem tagadhatjuk el. A betegek érdeke az, hogy mindig megfelelő egészségügyi ellátást kapjanak, és nem csak az ügyeletben. Azt gondoljuk, hogy a háziorvosok legfontosabb feladata az egészségügyi ellátás alapjának biztosítása.

Az üres praxisok száma rendkívüli mértékben nő, és minden újabb, az alapellátókra hárított teher fokozza ezt a folyamatot. A háziorvosi kar Budapesten kifejezetten idős, az ügyeleti feladatot eddig nélkülük oldotta meg a főváros, most az üres praxisok helyettesítése mellett még az ügyeletet is el kell látnia a 61 (!) éves átlagéletkorú háziorvosoknak.

Komoly a veszély, hogy emiatt többen abba fogják hagyni a praktizálást, így a lakosság hozzáférése az egészségügyhöz tovább romlik. A háziorvosok mellett a többi érintett szakma (különösen a sürgősségi betegellátás) jelzéseit figyelembe kell venni, megvizsgálni, és a sürgősségi ellátást megerősíteni” - fogalmazott közleményében a Magyar Orvosi Kamara, amely ezért azt javasolta, hogy az október 1-jére kitűzött időpontot halasszák el, amíg a biztonságos betegellátás személyi és tárgyi feltételei nem biztosítottak, illetve amíg a biztonságos működési környezetet nem alakítják ki, a szakmai szervezetekkel együttműködve.

 Forrás: Népszava