Egy törvénymódosítás miatt megúszhatják a csoportos létszámleépítést, ráadásul még végkielégítésre sem kell költeniük - írja a Népszava.
A munkavállalók számára rendkívül előnytelen trend kezd kibontakozni a ipari termelésben résztvevő hazai cégeknél – értesült lapunk több egymástól független alkalmazotti beszámolóból. A történet lényege röviden: a munkáltató a dolgozók munkaügyi egészségügyi alkalmasságát felülvizsgáltatja, majd ha azon az érintett fennakad, akkor vele szemben olyan helyzetet alakítanak ki, amely végén az elbocsátáskor szükséges végkielégítés kötelező tételeit nem fizetik ki. Nem mellesleg így arra is lehetőség van, hogy nagyobb számban építsenek le embereket különösebb visszhang nélkül. Értesüléseinket László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke megerősítette.
Az érdekvédelemnél is tapasztalják ezt az új, erősen kifogásolható, az alkalmazottakat hátrányos helyzetbe hozó hozzáállást. A fejleményeknek a parlament által tavaly év elején, a kormánypárti oldal felől érkező jogszabálymódosítási javaslat elfogadása ágyazott meg – fejtette ki lapunknak a szakszervezeti vezető. Ekkor a munkahelyi alkalmasság szabályain változtattak. Míg korábban, ha a dolgozó alkalmassági vizsgálata nem sikerült, akkor a cégének más, a képesítésének és megváltozott képességeinek megfelelő pozíciót kellett keresni, ami mellesleg nem járhatott a jövedelem érdemi csökkenésével. Ha ilyen nem akadt, akkor jöhetett szóba a felmondás, amikor is a végkielégítést át kellett utalni számára. Ez a tétel persze nem nyit új távlatokat, ám mégis ad némi támaszt, hogy nem üres kézzel kerül utcára az ember – fogalmazott a szakszervezeti vezető. Ezzel szemben a törvénymódosítás következtében a felmondásnak és egyben a költségek megfizetésének terhe lekerült a munkaadókról – folytatta.
A vállalatok ilyen helyzetben, a megváltozott jogszabály miatt immár megtehetik, hogy munkaviszonyban tartják az érintettet, az alkalmatlanságára hivatkozva azonban nem engedik, hogy munkát végezzen. Ezzel zárul is az ördögi kör, mert bár a dolgozó szerződése nem szűnik meg, ám nem vehet részt a termelésben, így pedig fizetést sem kap.
Díjazás hiányában viszont a munkavállalónak a biztosítási jogviszonya is szünetel, így döntő részben maguk távoznak és próbálnak új munkát keresni.
Felvetésünkre kifejtette, akad olyan észak-magyarországi, a győri ipari parkban működő társaság, ahol csaknem 30 ember esetében ért véget ilyen módon a munkavégzés. Ez pedig már az a szint, amely közel van a csoportos létszámleépítéshez, így bejelentési kötelezettség alá tartozik és a helyi érdekvédelemmel is tárgyalni kellene. Ezzel a módosítással olyan kártyát adtak a vállalatok kezébe, amely révén egy létszámcsökkentéskor felmerülő, olykor tetemes költségektől mentesülhetnek. - Mi ez, ha nem a munkavállalók érdekeinek szándékos csorbítására? – fakadt ki László Zoltán. Hozzátette, immár számos olyan esetről tudnak, amikor kisebb-nagyobb létszámú körrel kapcsolatban ilyen megoldásokkal éltek, sőt, ezek száma érdemben növekedni látszik. Lényegében minden nagyobb hazai ipari régió Győr, Veszprém, Székesfehérvár, Miskolc esetében tudnak már ilyenről.
A körülmények ráadásul arra utalnak, hogy több munkáltatónál is kifejezetten forszírozzák az említett helyzet megteremtését. Ezt abból szűrik le a Vasas szakemberei, hogy a visszajelzések alapján számos esetben a meglévő alkalmasság lejárta előtt, soron kívüli, rendkívüli vizsgálatra küldik el az érintettet.
- A magyar lakosság, illetve az alkalmazottak egészségügyi állapota pedig nem túl jó, így nagyon nem is kell igyekezni, hogy problémákat találjon az üzemorvos. Nem azt mondom, hogy valakit kifogásolható egészségi állapota ellenére foglalkoztatni kell
– hangsúlyozta az érdekvédelmi vezető. Erre és vele együtt a dolgozók egészségére figyelni kell. Az azonban feltűnő, hogy az eddig igencsak lazán kezelt rendszert a jogszabálymódosítást követően az elmúlt hónapokban nagyon komolyan kezdték venni foglalkoztatók.
Kérdésünkre, hogy miért most jelent meg ez a gyakorlat a munkaerőpiacon, László Zoltán úgy válaszolt: a társaságok a csökkenő termelés miatt eddig a kölcsönzött munkaerőt küldték el, majd nem újították meg a határozott idejű munkaszerződéseket. Az ipari, s különösen az autóipari termelői szektorban viszont továbbra sem köszöntött be a konjunktúra, így immár a státuszban lévő, határozatlan idejű szerződéssel rendelkezőket is kénytelenek „kezelni”. Ennek pedig most jött el az ideje.
Mindez bizonyosan összefüggésben van a hazai ipari termelés drámai összeomlásával.
A KSH a napokban tette közzé, hogy a szektor termelési volumene júniusban 8,2, míg munkanaphatástól megtisztítva 3,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A teljes első félévet illetően pedig 3,3 százalékkal maradt el a szektor a 2023 évi hasonló időszakának teljesítményétől. Így az sem meglepő, hogy cégek sorától hallani: a megrendeléseket visszamondták, illetve felfüggesztését.
- Nagyon nem jó gyakorlat ez. Megint a melósokat hozzák kiszolgáltatott helyzetbe. Amíg dübörgött a szekér addig jók voltak, bár akkor is kizsigerelték őket, hiszen akadtak extrém munkaidőrendek is. Akadt amikor szinte aludni nem tudott hazamenni az alkalmazott, s már menni kellett a következő műszakba. Most meg a jogos járandóságuktól esnek el, csak azért, mert a kormányzati akarat számára így lesz versenyképesebb az iparág – zárta László Zoltán.
Forrás: Népszava