Az ellenőrzött munkáltatók 82,7%-ánál tapasztaltak munkavédelmi-munkabiztonsági  szabálytalanságot, de a munkahelyi balesetek jelentős része rejtve marad.

– A munkavédelmi hatóság a 2015. I. negyedévben végzett ellenőrző tevékenysége során az ellenőrzött munkáltatók 82,7%-ánál tapasztalt munkavédelmi-munkabiztonsági  szabálytalanságot. E mulasztások az ott dolgozó munkavállalók 66%-ának, több, mint 43 000 embernek  a testi épségét, egészségét veszélyeztették.  A dolgozók több, mint egyharmada, csaknem 15 000 ember esetében a szabálytalanság súlyos veszélyeztetettséget jelentett . Ha ezt az adatot szembeállítjuk azzal, hogy 2014-ben összesen 17 000ténylegesmunkahelyi balesetet jelentettek be, akkor elmondható, hogy a veszélyeztetettség túl sok esetben idéz elő tényleges sérülést, vagy megbetegedést. Ráadásul a regisztráltnál jóval gyakrabban, mert tapasztalataink szerint a munkahelyi balesetek jelentős része rejtve marad ,  a munkáltató idézőjelben véve „eredményes" nyomás gyakorlása miatt. Ezt a tapasztalatunkat támasztják alá a nemzetközi statisztikák: 2012-ben például Magyarországon kétszer  annyi halálos kimenetelű munkabaleset fordult elő, mint Finnországban (és ez megbízható adat, hiszen a halálos balesetet nem lehet eltitkolni), ugyanakkor a legalább 4 nap hiányzással járó munkabalesetek száma Magyaroszágon kevesebb, mint a fele volt a finn adatnak. Ez pedig   minden bizonnyal nem azért van így, mert nálunk csak a halálos munkabalesetek a gyakoribbak,  a  nem halálosak pedig  jóval ritkábbak, hanem azért,   mert a finneknél a könnyebben eltitkolható balesetekre is fény derül, annak következtében, hogy ott  a munkavállalók - és nem utolsósorban - a foglalkozás egészségügyi szolgáltatók, az üzemorvosok,  sokkal kevésbé vannak kiszolgáltatva a balesetek eltitkolására irányulómunkáltatói nyomás gyakorlásnak, mint nálunk. 

– A valóságosnál tehát jóval kisebb számban kimutatott, de még így   is évente több tízezer esetben regisztrált munkahelyi sérüléses balesetfényében az is nehezen érthető, hogy   az illetékes hatóságok miért csak mindössze 105 esetben, tehát a feltárt szabálytalanságok kevesebb, mint 5%-ánál róttak ki bírságot a szabálytalanságokkal  érintett munkáltatókra. Az ugyanis  egyértelmű, hogy a szabálytalanságok előfordulásért a fő felelősség a pénzügyi erőforrásokkal és irányítási jogokkal rendelkező  munkáltatót terheli. Az ellenőrzési jegyzőkönyvek szerint a szabálytalanságok leggyakrabban   az alábbiakban nyilvánultak meg:
– nem megfelelő munkaeszközök  használatba adásában
– a munkavédelmi kioktatás elmulasztásában
–  a veszélyes anyagokkal, munkaeszközökkel való munkavégzés kockázat értékelésének elmulasztásában  és emiatt a munkavégzés során szükséges óvintézkedések elhagyásában
– az egyéni védőeszközök használati rendjének szabályozatlanságában.
 
A fenti teendők egyértelműen a munkáltató felelősségi körébe tartozó intézkedések lennének.
 
A munkabaleseteket és  foglalkozási eredetű megbetegedéseket elszenvedett munkavállalók helyzetét tovább nehezíti, hogy az ezek nyomán korlátozott munkaképességűvé vált dolgozók ellátása, jövedelem pótló támogatása megalázóan alacsony színvonalú. 
Bár próbálják  visszaterelni őket a munka világába a rehabilitációs rendszeren keresztül- de ennek  többségükben képtelenek megfelelni, így rövid időn belül kiesnek még ebből az elszegényített ellátási körből is.
 
A jövőbe mutató megoldás kettős lehetne:
– a munkáltatók jóval erőteljesebb felelősségre vonása, szankcionálása a munkavédelmi-foglalkozás egészségügyi előírások megsértése esetén,
– a munkáltatók fokozott részvétele a munkabaleset, foglalkozási megbetegedés miatt  rokkanttá, vagy korlátozott munka képességűvé vált dolgozók hatékony foglalkozási rehabilitációjában és jövedelem kiesésének pótlásában, méltányos színvonalú megélhetésének biztosításában.
Utóbbinak a tőkeszegény kivállalkozások helyzetét is tekintetbe vevő, ésszerű  módjára tett javaslatot a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete akkor, amikor a gazdasági miniszterhez intézett levélben kezdeményezte  a kötelező munkáltatói felelősségbiztosítás megkötésének előírását legalább  a munkáltatók két csoportjára.A Munkástanácsok Országos Szövetsége által is támogatott javaslat egyrészt azokra a munkáltatókra terjesztené ki a kötelező felelősség biztosítás megkötését, akiket a munkavédelmi-munkabiztonsági szabálysértésekben elmarasztaltak,  de ennél tágabb körre is, minden olyan munkakört alkalmazó munkáltatóra,  amely munkakörökben a   baleseti, megbetegedési kockázat kimutathatóan magas, ahol például    a baleseti, megbetegedési statisztikák jelentősen meghaladják az átlagos értékeket: ilyenek például a fizikai munkakörök közül az anyagmozgatási, a hulladék szállítási-kezelési, a magas és mélyépítési, a jármű vezetői, a postai kézbesítői munkák,  vagy a váltott műszakban végzett munkák, de  ilyen lehet a nagyfokú stresszel járó  munka   is például a sürgősségi betegellátás területén.
 
2015/08/07
 
Lajtai György
Munkástanácsok