Hogyan juthat pénzéhez az a munkavállaló, akinek a munkáltatója szűnik meg jogutód nélkül? Legyen nyugodt, hiszen a munkabér és bérjellegű juttatások – mivel azok a létfenntartáshoz szükségesek – privilegizált követelések, minden mást megelőznek.

Gyakran felmerülő kérdés a nőknél, hogy milyen feltételeknek kell megfelelniük, ahhoz, hogy igénybe vehessék a kedvezményes nyugdíjba vonulás lehetőségét. E kérdéskörön belül kiemelt jelentősége van az ápolási díjra jogosító idő beszámításának – olvasható a das.hu-n.

A nők 40 év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugdíjbavonulási lehetősége nem mindig érhető el könnyen. Sokszor előfordul, hogy pont a folyamat vége felé közeledve történik baj, merül fel probléma, mert megtörik az életpálya, a munkalehetőség elvész. Ez a helyzet, a 40 év jogosultsági időből még hiányzó időszak keresőtevékenységgel történő megszerzésének lehetetlenné válása akár a korai nyugdíjbavonulás végleges akadálya is lehet. Erre jelenthet gyógyírt a 40+ program – írja az ado.hu.

A munkaviszony megszűnése, illetve megszűntetése esetén a munkáltatónak, és a munkavállalónak is kötelezettségei vannak, melyeket számukra jogszabályok írnak elő. Az eljárások között szerepel a munkakör átadása, a ki nem vett szabadság kifizetése, a felek elszámolása, a bér és egyéb járandóságok kifizetése, valamint meghatározott igazolások kiadása. Ezek a kötelezettségek a feleket attól függetlenül terhelik, hogy a munkaviszony megszűnése, illetve megszüntetése milyen jogcímen történt – írja a munkajog.hu.

A munkáltató, amennyiben tevékenysége megkívánja, az általános munkarendtől eltérően, annál rugalmasabb feltételekkel oszthatja be a munkavállalók munkaidejét. Erre a munkaidőkeret, illetve az elszámolási időszak alkalmazásával nyílik lehetőség. A gyakorlatban a munkaidőkeret az általánosan elterjedtebb, az alábbiakban ennek szabályait tekintjük át – írja a munkajog.hu.

A szakszervezet érdekképviseleti munkáját számos törvényi jog biztosítja. Ám mi a teendő, ha a munkáltató nem tartja be ezeket a szabályokat? Kikényszeríthetőek-e jogi úton a szakszervezeti jogok? – írja a munkajog.hu.

Egybehangzóan döntött az elsőfokú és másodfokú bíróság, ám a Kúria új eljárásra utasította őket. Nemcsak arról kell állást foglalni, hogy a kárt ellenőrzési körön kívül eső körülmény okozta-e, hanem arról is, hogy e körülménnyel a munkáltatónak nem kellett számolnia, és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa – írja a munkajog.hu.

A főállású egyéni- és társas vállalkozók minimális járulékkötelezettsége azt jelenti, hogy akkor is kell járulékot fizetniük minden hónapban, ha ténylegesen nem vesznek fel jövedelmet a vállalkozásukból – írja a munkajog.hu.

A munkabér védelmére vonatkozó szabályok alapját az ILO C95. számú egyezménye képezi, melyet a 2000. évi LIV.tv. hirdetett ki, és amelyeket az Mt. is tartalmaz. Nézzük a részletszabályokat! – írja a jogiforum.hu.

A munka és a család összeegyeztetése nem könnyű feladat, akár női, vagy férfi oldalról tekintünk erre a kihívásra. Bár nem volt ennyire kihegyezett ez a téma abban az időszakban, amikor a nők nagy többsége még otthoni feladatokat látott el, és ezzel kiegyensúlyozottá vált a család és a munka mérlege – írja a munkajog.hu.
 

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ