Mostanában nem kérdés az, hogy ha valaki a nyugdíjazását kéri, akkor december 31-gyel, vagy január 1-gyel kérje-e a nyugdíja megállapítását, ha jobban akar járni – az ütemesen emelkedő fizetések miatt minél később kéri, annál több lehet az ellátása. A nyugdíj kiszámításánál alapul vett 2022-ben alkalmazandó valorizációs szorzók például 8,7 százalékkal magasabbak, mint a 2021-es szorzók voltak, emiatt az idei nyugdíjmegállapítási kezdőnap célszerűbbnek látszik. A 2021. év végén megállapított nyugdíjak összegét viszont nem csak a 2022. januári 5 százalékos emelés, hanem a magas infláció miatt a júniusban és novemberben is várható két rendkívüli korrekciós emelés is növelheti, ezért a nyugdíjemelés az év során összesen akár 10 százalékos is lehet.

Lefutott az szja-visszatérítési szezon, a jogosult háztartások egy része több 100 ezer vagy akár milliós összeget kaphatott. Emellett várhatóan az idén tovább emelkednek a bérek: a magasba szökő infláció visszafoghatja ugyan a megtakarítások növekedését, ám akinek lehetősége van rá, érdemes megkezdeni a nyugdíjra való felkészülést, akinek pedig már van, érdemes növelni a nyugdíjcélú megtakarításait.

Bekövetkezett az, amit minapi cikkünkben prognosztizáltunk: megszólaltak a nyugdíjas szervezetek az infláció elszaladása miatt esedékessé vált – és a kormány által belengetett – évközi nyugdíjkorrekció kapcsán. Az Országos Nyugdíjas Parlament elnöke most azt mondta: azonnali és differenciált emelésre van szükség, mégpedig minél előbb, kiváltképp az alacsony nyugellátást kapók érdekében. Barát Gábor a napokban 2,5-3,5 százalékos kiigazításról beszél a Hírklikknek. Farkas András hasonlót mondott, azzal kiegészítve, hogy változtatni kell az emelés módszertanán is. Egyfajta indexálás visszaállását javasolta, amit egyébként szakértők – köztük Barát Gábor is – már évek óta sürgetnek. 

A kormány egyelőre nem hosszabbított a két hét múlva lejáró árbefagyasztáson, ezért felvásárlási hullám kezdődött az üzletekben a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete szerint. 20-30 százalékkal drágulhatnak a maximált árú élelmiszerek, ha kivezetik az árstopot.

A szakszervezet elnöke szerint komoly feszültséget okoz, hogy a juttatás a rendvédelmi igazgatási alkalmazottaknak (RIASZ) és a rendőrségi munkavállalóknak nem jár.

Napvilágot látott a Magyar Nemzeti Bank és a Központi Statisztikai Hivatal közös felmérése a magyar háztartások vagyoni helyzetéről. A szegényebbik társadalmi rétegnek igen kevés esélye van arra, hogy idős korában tisztes megélhetése legyen. Ugyanakkor a leggazdagabbak komoly vagyonokat halmozhatnak fel, melyből jelentősen ki tudják majd egészíteni állami nyugdíjukat.

A sztrájk idején élesítette az egykori fideszes képviselő, Domokos László  vezette Állami Számvevőszék a pedagógusok pénzügyi kultúrájáról szóló jelentését – vette észre a Népszava.

Különleges a magyar nyugdíjszámítás módszertana, ezért ne csodálkozzunk azon, hogy ha valaki kicsit is jobban utána számol a nyugdíjaknak, akkor extrém dolgokat fog találni. Két embernek, akiknek nagyon hasonló az életpályája (magyarul ugyanannyi szolgálati idővel rendelkeznek és azonos összegben figyelembe vehető átlagkeresettel rendelkeztek) közel azonos értékű nyugdíjat kellene megállapítani. Ugye? Ez lenne a fair? Mindeközben a valóság az, hogy Magyarországon megdöbbentő mértékben különböző nyugdíjakat kaphatnak az érintettek attól függően, hogy melyikük melyik évben ment nyugdíjba - érvel Farkas András nyugdíjszakértő.

Nem érti a Pedagógusok Szakszervezete, hogy milyen bérelemelésről beszélt Orbán Viktor a keddi nemzetközi sajtótájékoztatóján. A kormányfő úgy fogalmazott, az idén, a jövőre és az azt követő évben ígért 10-10 százalékos emelést biztosan meg tudják valósítani. A PSZ alelnöke szerint azonban nem világos, hogy az Európai Bizottság által ajánlott bérrendezésről van szó, vagy azon felül hazai forrásból is emelnék a tanárok bérét.

Tavaly ősszel még nagyjából 40 ezer forint elég volt élelmiszerre, szappanra, fokrémre, mosószerre, mosogatóra, márciusban viszont 50-55 ezer forint ment el rájuk. Ha továbbra is ekkora lesz a drágulás, nem tudok mindent megvenni, pedig higgye el, eddig sem szórtam a pénzt – fakadt ki a taszári bolt előtt egy hetvenes éveiben járó nyugdíjas. Az asszony már eddig is kereste a leárazásokat, a Kaposvár melletti falu boltjában csak a legszükségesebb napi bevásárlást intézte, amúgy a fiával a megyeszékhely diszkontjaiba jár vásárolni.