220-225 ezer forintnak kellene már jövőre lennie a magyar minimálbérnek, míg a garantált bérminimumnak 270-275 ezer forint környékén kellene lennie - fejtette ki az RTL Klub Híradójának Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.
Valamennyit javíthat a tanárhiányon a pedagógiai asszisztens szakképzés, de nem oldja meg a problémát – véli Nahalka István oktatáskutató.
Sokan hitetlenkedve fogadják a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) havi bérstatisztikáit amely szerint az elmúlt években szédületes mértékben emelkedtek a fizetések Magyarországon. Bár érdemes tartózkodni attól, hogy az ember egyéni tapasztalatai alapján ítéljen meg országos statisztikai adatokat, a KSH módszertana valóban frissítésre szorul. A Napi.hu és a Pulzus kutató reprezentatív felmérése szerint például az emberek bére közel nem nőtt úgy, mint az a hivatalos közlésekből kiolvasható.
Erről beszélt néhány napja Benkő Tibor honvédelmi miniszter – olvasható a HVG-ben.
A szeptemberi iskolanyitással kapcsolatosan több szakember is arra figyelmeztet, hogy csak korlátozott ideig számíthatunk a teljes részvételi oktatásra. A járványhelyzet erősödésével a távoktatás valószínűsége is nő, amelyik intézmény nem készül fel időben a váltásra, nagy nehézségekkel nézhet szembe. Az International Data Corporation (IDC) felmérése alapján a nemzetközi oktatási intézmények is előre gondolkodnak már: a kutatásukban résztvevő iskolák a digitális oktatásra szánt költségvetésük egyharmadát már audiovizuális megoldásokra fordítják. Ne legyen kétségünk afelől, hogy ezek az újítások hazánkban is nagy szerepet kapnak majd.
A nemzeti konzultációban részt vevők több mint 90 százaléka támogatta a hitelmoratórium meghosszabbítását – írja a HVG.
Egy kormányrendelet az oka, ami előírja, hogy jobb alapanyagokat kell használni, de azok persze drágábbak is – olvasható a HVG-ben.
Magyarország Alaptörvénye (a Kínai Népköztársaság Alkotmányából átvéve) elrendelte, hogy a nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni. Az alkotmányos előírást végrehajtható rendelkezésekre fordítja a Polgári Törvénykönyv, amely részletesen szabályozza a rokontartási kötelezettségeket, nem is beszélve a szociális törvényről, amely konkrét és súlyos kötelezettségeket ró rászoruló szüleikkel kapcsolatban a nagykorú gyermekekre. A Ptk. rokontartási szabályai szerint a tartási kötelezettség elsősorban a nagykorú gyermeket terheli a rászoruló szülőjével szemben. Nem csupán a vér szerinti vagy örökbefogadott gyermek köteles az eltartásra, hanem a mostoha- és nevelt gyermek is, ha őt a mostoha- vagy a nevelőszülő hosszabb ideig, ellenszolgáltatás nélkül nevelte. A családi kapcsolatok bonyolult szövevényében így nagyon sok gyermeket (és unokát) terhel olyan kötelezettség, amelynek a létezéséről nem is tudnak. Emiatt nem is készülnek föl arra, hogy a jövőben bármikor rájuk terhelhető ez a súlyos és hosszantartó eltartási kötelezettség.
Idén júliusban termelő szektorban a tavalyi nyárhoz képest háromszorosára nőtt a diákmunka iránti kereslet az észak-magyarországi megyékben, míg a déldunántúli településeken több mint kétszeres volt a bővülés. Ezt támasztja alá az évi közel 10.000 diákot foglalkoztató, Mind-Diák Szövetkezet legújabb statisztikája is, amely alapján a növekedési trend országosan is megfigyelhető – a diákok munkaórája többszörösére nőtt a tavalyi nyárhoz képest. A megugró tendenciát jól bizonyítja az a kimutatás, amely szerint az észak-dunántúli régióban nagyrészt a kereskedelem területén nőtt a diákok foglalkoztatása 88%-kal, míg Dél-Alföldön leginkább az ügyfélszolgálati szektorban emelkedett, ahol 169%-os növekedés következett be a tavaly nyári adatokhoz képest. Országos körkép.
Az iparkamara elnöke szerint a minimálbér-egyeztetések folyamata elavult, szakmailag megalapozatlan, a résztvevő szervezetek súlytalanok. A munkáltatói érdekképviseletek kikérik maguknak – olvasható a HVG-ben.
© 2024 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu