A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) országos fórumán értékelték az idei szezont az idegenforgalmi vállalkozások, egyöntetű véleményük alapján a Szép-kártyára nagy szüksége van a turizmusnak, de annak eredeti koncepciója szerint – közölte a kamara az MTI-vel.
Összefogva igyekeznek küzdeni a szakszervezetek, szakszervezeti szövetségek a kormány intézkedése ellen, amely alapján jövő januártól a tagdíjakat a tagok nem tudják majd úgy fizetni, hogy a munkáltatót bízzák meg a bérükből történő utalással, hanem maguknak kell erről gondoskodni. A Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége (MOMSZ) közleményéből kiderül, hogy az érintett érdekvédelmi szervezetek attól tartanak, hogy a szakszervezeti tagok egy része nem vállalja, vagy nem tudja az átutalási megbízást elindítani bankjánál, ezért félő, hogy a csökkenő taglétszám miatt veszélybe kerül az érdekvédelem, illetve a szervezet működése. Azért is különösen fontos ez szerintük, mert az érdekvédelmi szervezetek nemcsak tagjaik, de minden dolgozó érdekeit képviselik.
Béremelést jelentett be az egészségügyi dolgozóknak Pintér Sándor. A belügyminiszter szerint jövőre az orvosbérek 37 százalékát fogják keresni a szakápolók. A Független Egészségügyi Szakszervezet örül az emelésnek, ugyanakkor szerintük nagyobbra lenne szükség a jelenlegi inflációs környezetben. A DK szerint évekkel ezelőtt kellett volna az emelést meglépnie a kormánynak. Az ATV Híradó riportja.
Munkajogaink címmel hiánypótló kiadványt jelentetett meg a Magyar Szakszervezeti Szövetség azzal a céllal, hogy egyszerű, érthető, ám a törvényhez hitelesen igazodó tartalommal segítse a munkavállalók tájékoztatását alapvető jogaikról. Erre ugyanis egyre nagyobb szükség van. A 116 oldalas, az Európai Szakszervezeti Szövetség támogatásával készült ingyenes zsebkönyv online, lapozható formában is elérhető a MASZSZ honlapján (szakszervezet.net).
A cikksorozat második részeként a családos munkavállalókat illető személyi jövedelemadó kedvezmények szabályaiba szeretnék egy rövid betekintést nyújtani.
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) döbbenten olvasta azt az éjszaka leple alatt Semjén Zsolt által benyújtott alaptörvény módosítás azon pontjait, amelyekben a honvédelmi törvényt megszünteti és helyette miniszteri rendeletekben kívánja rendezni a honvédek jogait és kötelezettségeit, valamint megtiltja a szakszervezetek működését a honvédelem területén.
Több száz megkeresést kapott a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) olyan, a státusztörvény miatt felmondott pedagógusoktól, akiknek mindössze egyhavi végkielégítést állapított meg a tankerületi központ, sok esetben több mint harminc év munkaviszony után is – tudtuk meg a PDSZ ügyvivőjétől.
A koalíciós szabadsághoz és a szabad szervezkedéshez kapcsolódó szakszervezeti jogokat a nemzetközi (munka)jog is biztosítja. Így a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egyezményei, az 1950-ben az Európa Tanács által aláírt Emberi Jogok Európai Egyezménye, az Európa Tanács keretében 1961-ben elfogadott Európai Szociális Karta és végső soron az Európai Unió joga is. A nemzetközi és európai szintű szabályozás elsődleges célja, hogy a nemzetállami munkaügyi kapcsolatok szabályozása és a struktúra kialakításának egyes elemei közel azonos alapokon nyugodjanak a szervezkedési szabadság jogának elismerésével. Ezt a jogot, illetve a kollektív alkuhoz való jogot a nemzetközi és európai normák alapvető emberi jogként deklarálják. A szakszervezeti jogok mindezen sajátosságok mellett nem képeznek egy zárt, taxatív, pontosan körülhatárolható rendszert, ráadásul az azonos elnevezéssel bíró jogok tartalma és hatása is eltérő lehet, sőt, még egy adott országon belül a különböző területeken legalizált jogok sem azonosak. Magyarországon a versenyszféra, a köztulajdonban működő munkáltatók vagy éppen a „klasszikus” közszféra kollektív munkajogi szabályozása is élesen elkülönül.
Az Alkotmánybíróság nyári, elutasító határozatát figyelembe véve a Kúria ismét elvégezte Gosztonyi Gábor és Totyik Tamás (a PSZ alelnökeként) beadott oktatási népszavazási kérdéseinek vizsgálatát. Mellőzte azt az általa korábban fontosnak tartott (ám az Alkotmánybíróság által kifogásolt) szempontot, miszerint „kompetens választópolgár” „érdemi diskurzusban” képes dönteni egy-egy kérdésről. A Kúria 2023. november 22-én hozott végzésében, miután részletesen elemzett két népszavazási kérdést, megállapította, hogy azok a hitelesítés időpontjában egy átlagosan tájékozott választópolgár számára is egyértelműek.
2023. november 22-én a LIGA Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége az Alaptörvény 12. módosításának beterjesztését követően sajtóközleményt adott ki, amelyben kiáll amellett, hogy a kormány továbbra is biztosítsa az aktív katonák érdekképviseleti tevékenységének ellátását.
© 2024 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu