A szakszervezet szerint a Belügyminisztérium magára hagyta a dolgozókat. Ha a legrosszabb megtörténne velük, segítség nélkül maradhatnak családjaik. Úgy tudni, hogy a tárca csak jóval magasabb árajánlatokat kapott, mint amennyit a rendvédelmi dolgozók biztosítására szánna. 

Az ország legtragikusabb tűzoltó-balesetében három tűzoltó halt meg 2006-ban.

A Budapesti Műszaki Egyetem épületében csaptak fel a lángok. A tűzoltók nem csak a tüzek megfékezésekor kockáztatják az életüket, autóbalesetekhez és árvizekhez is rendszeresen vonulnak. Élet- és balesetbiztosításukat korábban a Belügyminisztérium fizette, de ez most megváltozott – erről szól az a levél, amit a Zsaruellátó nevű oldal osztott meg. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a levélben arról írt a vezetőknek és parancsnokoknak, hogy a csoportos baleset- és életbiztosítás, amit a Belügyminisztérium kötött, április közepén megszűnt. Arra kérték a vezetőket, hogy erről tájékoztassák az állomány tagjait. 

Nem csak a tűzoltók, hanem a rendőrök és a büntetésvégrehajtásban dolgozók biztosítása is megszűnt a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete szerint.

A szakszervezet elnöke, Bárdos Judit azt mondta az RTL Híradónak, hogy az elmúlt 2-3 napban tömegével keresték meg a rendőrök, hogy mit tudnak a lejárt élet- és balesetbiztosításukról.

Jelen pillanatban biztosítás nélkül dolgoznak a kollégák az egész rendvédelem területén 

– árulta el.

Két hónapja nincs biztosítása az önkéntes és önkormányzati tűzoltóknak sem a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke szerint, pedig Salamon Lajos azt mondja, a tűzvédelmi törvény ezt előírja.

Gondoljunk a legrosszabbra: történik egy haláleset, ottmarad egy család apa nélkül, és a család nem fog semmit kapni, mert jelen pillanatban nem tudunk mihez nyúlni.

A szakszervezet szerint az ágazatot magára hagyta a Belügyminisztérium.

Ha a BM-től kaptunk volna egy tájékoztatást, hogy a következő biztosítás megkötéséig a Belügyminisztérium az előző biztosításnak megfelelő összeggel helytáll a biztosítók helyett, akkor ez már némi nyugalmat adna a kollégáknak.

A Lánglovagok nevű szakportál információi szerint a Belügyminisztérium 244 millió forintot szánt a biztosításra, de ennél csak jóval magasabb árajánlatok érkeztek, ezért a kiírt közbeszerzési eljárás eredménytelen lett, és nem kötöttek új biztosítást. A Belügyminisztérium kérdéseinkre adásunkig nem válaszolt.

 Forrás: rtl.hu

Arról, hogy a határ túloldaláról miként látszódnak a magyarországi és romániai pedagógustüntetések közötti különbségek, Magyari Nándor László szociológust, politikai elemzőt, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanárát kérdezte a Népszava munkatársa.

Nem a tanári pálya megbecsülése, hanem a még nagyobb tanárhiányra való felkészülés a parlament elé terjesztett státusztörvény célja – mondja Ercse Kriszta oktatáskutató. Interjú.

A szakszervezet háláját fejezi ki azoknak, akik még a pályán maradtak.

Július 1-től a védőnői szolgáltatások az önkormányzattól az állam hatáskörébe fognak tartozni, amellyel nehezebbé válhat a védőnők helyi szükségletekre való érzékenysége, de megszorításokat is maga után vonhat az új rendszer – írja a Népszava.

A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságáról, annak működtethetőségéről beszélgetett Pogátsa Zoltán Süle-Szigeti Bulcsú nyugdíjszakértővel. Felmerült a nyugdíjkorhatár emelésének kérdése is - írja a napi.hu

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) új elnöke szerint a státusztörvény bevezetésével a kormány pénzt is akar spórolni, és a pedagógushiányt is el akarja takarni. Totyik Tamás úgy látja, a státusztörvény azért is kell, mert be akarják bizonyítani, hogy a kisiskolák nem működőképesek, és a törvénnyel előkészítik azok bezárását. Az mindenesetre biztos, hogy a státusztörvénnyel a kormány meg akarja változtatni a pedagógusok jogállását. Hogy valójában mi áll a háttérben, csak mozaikokból tudjuk összerakni. A Hírklikk cikke.

Felsejlik Paks árnyéka a  vasúti hátraarc mögött: ha nem jöhet német vezérlőrendszer az atomerőműhöz, akkor lőttek a vonatüzletnek is. Pedig a szakszervezet szerint a meglévő vontatók már most „napi szintű szolgálatképtelenséget” okoznak - írja a Népszava.

2023. május 17-én került megrendezésre a Friedrich-Ebert-Stiftung (FES) és az Érdekvédelmi Tanácsadó Szolgáltatás Egyesület (ÉTOSZ) közös eseménye „Átalakuló munkaerőpiac? címen. Az eseménynek az adott különleges aktualitást, hogy előkészületben van a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvény, melynek célja az Európai Unión kívülről származó vendégmunkás-foglalkoztatás törvényi szabályzása.

Pintér Sándor belügyminiszter fél órával a pénteki diáktüntetés kezdete előtt összehívta a parlamenti pártokat, hogy státusztörvényről egyeztessenek. A szerdai találkozóra a meghívó szerint az ellenzéki pártok egy-egy szakértőt vihettek magukkal az egyeztetésre, amire a Mi Hazánk kivételével végül az összes ellenzéki párt elment. Az ellenzéki képviselőket a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Tanítanék Mozgalom, a Civil Közoktatási Platform, az ADOM Diákmozgalom és az Egységes Diákfront egy-egy tagja kísérte el az egyeztetésre.