Változott a kormány hozzáállása a státusztörvénnyel kapcsolatban – erről számoltak be a pedagógus szakszervezetek vezetői, akik kedden ismét tárgyaltak a kormány képviselőivel a köznevelésben foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvényről. A tanár szakszervezetek a kormány javaslatát csak „bosszútörvénynek” nevezik, ugyanis szerintük a tiltakozások miatt csattan most az ostor a pedagógustársadalmon. A törvénytervezet szerint a tanárokat akár le is lehet hallgatni, ha pedig sztrájk lenne az iskolában, úgy akár másik iskolába vezényelhetnék a tanár nélkül maradt osztályokat.

A törvénytervezet ellen az ADOM Diákmozgalom és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a bosszútörvény ellen a múlt héten demonstrációt tartott Budapesten. Az esemény végül kordonbontásba és könnygázos oszlatásba torkollott.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Belügyminisztérium épülete előtt elmondta, hogy annak tudja be a kormány álláspontján tapasztalható enyhülést, hogy az Európai Bizottság nagyon komoly nyomás alá helyezte a kabinetet. A legfőbb változás az, hogy

a közalkalmazotti törvény szerint hagyhatják ott a pályát azok a tanárok, akik nem kérnek a státusztörvényből, és nem kívánnak átlépni az új jogállásba.

Szintén komoly elmozdulás, hogy fixen három hónapban határoznák meg a lemondási időt. Totyik elmondása szerint idáig félévig vagy a tanév végéig akarták „röghöz kötni” a tanárokat.

Hozzáteszi: a szakszervezetek jogaival kapcsolatban még vita folyik, és

a tanítással lekötött munkaidő, valamint az áthelyezhetőség kérdésében nem történt érdemi változás.

Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja, aki szinté részt vett a tárgyaláson hangsúlyozta, hogy az uniós álláspont megegyezik a szakszervezetekével, akik kitartanak amellett, hogy új jogállásról szóló törvényre egyáltalán nincs szükség. Nagy szerint a kormány folyamatosan próbál visszahúzódni a közalkalmazotti törvény szabályaihoz.

A törvénytervezetből kikerült a legalább öt órát megbízási szerződéssel foglalkoztatottak és a hittantanárok felvétele a nevelőtestületbe, amit a szakszervezetek fontosnak tartottak.

Nagy megjegyzi:

a három hónapos határidővel továbbra sem elégedettek, de a komoly elmozdulásnak tartja, hogy ezt az időszakot már nem tudják hat hónapra kitolni.

Hozzáteszi: a jubileumi jutalmak ügyében szintén történtek változások.

A következő egyeztetést május 16-án tartják.

Mit tartalmaz az új jogállásról szóló törvény?

• A módosítás megszüntetné a pedagógusok közalkalmazotti jogviszonyát, helyette létrejönne egy új megnevezés, a „köznevelési foglalkoztatotti jogviszony”, ami a gyakorlatban kevesebb védelmet jelentene a tanároknak.
• A tervezet szerint a pedagógusok akár le is hallgathatók, a munkáltatójuk pedig a munkahely által biztosított, és a saját tulajdonú, ám a munkára használt számítógépeiket és telefonjaikat is ellenőrizheti. A cél az érintettek „magatartásának” az ellenőrzése: „A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló magatartása csak a nevelő-oktató munkakörében ellenőrizhető. Ennek keretében a munkáltatói jogkör gyakorlója technikai eszközt is alkalmazhat” – áll a tervezetben.
• Visszahoznák a pedagógusok elleni fegyelmi eljárásokat, amelyek régóta nem léteznek. A lehetséges büntetés akár fél éven át tartó 20 százalékos fizetéscsökkentés és akár elbocsátás is lehetne.
• A tervezet szerint sztrájk esetén másik iskolába vezényelhetnék, megszüntethetnék vagy átcsoportosíthatnák az érintett osztályokat. Ezzel valójában a diákokra és a szüleikre helyeznének nyomást. A sztrájknapok és rendkívüli tanítási szünetek pótlására Pintér Sándor belügyminiszter július 15-ig is meghosszabbíthatná a tanévet, a nyári pótnapok óráira a mostani 200 százalékos bér helyett nem járna plusz pénz.
• A tanárokat úgy lehetne vezényelni az országban, mint a katonákat és a rendőröket. A tervezet szerint a tankerületi központ szabadon vezényelhetné a pedagógusokat tetszés szerinti iskolába vagy óvodába, maximum 9 hónapos időre.
• Elrendelhető lenne a vasárnapi munkavégzés is.
• A nevelőtestülettől elvennének minden, szakmai jogot, így a pedagógiai programról sem, a működési szabályokról, és az éves munkarendről sem dönthetnénk, csak a házirendről. A többi az intézményvezető hatásköre lenne.
• A próbaidő 3-4 helyett 6 hónapig is tarthatna.
• A felmentési idő 8-ról 2 hónapra csökkentése, elvenne 3 havi illetményt a nyugdíjba vonulóktól.
• A jubileumi jutalom idejébe eddig a GYED-es én GYES-en töltött idő is beleszámított, az új szabályok szerint nem, úgy tudjuk, van, aki épp ezért fontolgatja a távozását.
• A tervezet 50 napra növelné az alapszabadságot, de az igazgató ebből 15 napra bármilyen indoklással berendelheti a beosztottját.
• Eddig heti maximum 32 órás kötött munkaidejük volt, ami 40-48 órára nőne.
• A napi maximum eddig 8 óra volt, a terv szerint 12 lenne.
• Helyettesítésben eddig napi 2, heti 6 óra volt a limit. A terv szerint ez akár 28 órára is nőhetne, mert a helyettesítések száma átcsoportosítható lesz.

 Forrás: 24.hu