Nem történt érdemi előrelépés a pedagógus szakszervezetek és a kormány tárgyalássorozatának mai napi fordulóján sem – számolt be élő Facebook-bejelentkezésben Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke és Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének választmányi tagja.

Mint Gosztonyi elmondta, meglepte őket, hogy a kormány továbbra sem enged a heti 22-26 kötelező óraszámból (ami felett még rengeteg órányi más munkát is végeznek a pedagógusok), miközben a szakszervezetek követelése szerint a munkaterhek csökkentése érdekében 22 óránál magasabb kötelező óraszámot nem szabadna előírni a pedagógusoknak.

A tervezetben szereplő 80 óra ingyen végzett eseti helyettesítést viszont 60 órára csökkentik.

Rétvári Bence államtitkár ugyanakkor nagy előrelépésként posztolt szombaton Facebook-oldalán arról, hogy a státusztörvény elfogadása után 22 óra tanítás felett már többlet bér járna a pedagógusoknak, most ugyanis ugyanazt a bért kapja, aki 22 tanórát tanít, mint aki 24-et vagy 26-ot. Rétvári a 22 órára „minimum óraszámként” hivatkozik, a köztévé híradója szerint pedig az államtitkár azt nyilatkozta, hogy „aki a kötelező 22 órán felül vállal munkát, az plusz pénzt kap.”

 Gosztonyi szerint azonban az államtitkár szombati „bejelentése finoman szólva is fake newsnak nevezhető”, mivel szó sincs arról, hogy 22 óra tanítás lenne a kötelező, és ezen felül minden pluszmunkát kifizetnének.

Mint Nagy Erzsébet elmondta, még csak a státusztörvény egybeszerkesztett változatát sem kapták kézhez, hogy lássák, miben vannak eltérések a korábbi változatokhoz képest, csupán szóbeli elmondásokra alapozhatnak. „Az égvilágon nincs semmiféle előmozdulás a státusztörvény kapcsán.”

A szakszervezetek szerint kiszámítható előmenetelt biztosító bérrendszerre, kötelező óraszámra és az összes túlmunka kifizetésére lenne szükség, amihez viszont egyáltalán nem kell bevezetni meglátásuk szerint a státusztörvényt. A kormány az előző tárgyalás alkalmával ugyan tett engedményeket, a szakszervezetek szerint még ebben a gyengített formájában is elfogadhatatlan a törvény.

A kormány a tanárok bérének emelésére hivatkozva március 2-án tette közzé a státusztörvényként, majd bosszútörvényként elhíresült tervezetet, amivel megszüntetnék a pedagógusok közalkalmazotti jogviszonyát, és egy új jogállás alá, úgynevezett köznevelési foglalkoztatotti jogviszony alá rendelnék őket. A PDSZ szerint a bevezetni tervezett törvénnyel nemcsak nőnének a pedagógusok munkaterhei, de felszámolnák a tantestületek maradék autonómiáját  is, „a szakmából azok is menekülni fognak, akik eddig ezt nem tervezték”.

A státusztörvény az utóbbi hetekben újra indulatokat váltott ki az oktatási rendszer reformjáért és a pedagógusbérek emeléséért tüntetők körében. Mint emlékezetes, az elmúlt két hétben kordonbontásba és könnygázas oszlatásba torkollt a diákok tüntetése a Karmelita kolostor előtt.

Bár már júniustól bevezették volna az új törvényt, és korábbi tervek szerint a mai napon terjesztették volna az országgyűlés elé, nagy valószínűséggel csúszni fog a hatályba lépés. Kérdés, hogy az idő szorításában miben sikerül megegyeznie az érdekvédőknek és a Pintér Sándor vezette Belügyminisztériumnak.

Forrás: Mérce