Gondoskodnak, tehát vagyunk: a nők nem csak a láthatatlan, reproduktív házimunka oroszlánrészét végzik, hogy legyen meleg étel az asztalon és tiszta ruha a szekrényben, de az érzelmi munkát is, ami kisebb szinten a családjuk, magasabb szinten az egész társadalom jólétét, mentális egészségét megteremti. A kormány egyszerre tagadja meg tőlük a segítséget (az önkormányzatok kivéreztetésével duplán is), és dönti rájuk a szociális ellátórendszerek, az oktatás, az egészségügy életben tartásának lehetetlen terhét. A pandémiát is végig vitték a vállukon, a gyerekek tanításától az idősek, betegek gondozásáig, nagyobb arányban kiesve az oktatásból és a munkaerőpiacból, mint eddig valaha, most pedig ott állnak a háborús és menekültválság frontvonalában. Téves azt gondolni, hogy a teherbírásuk kimeríthetetlen. A nőnapi köszöntéseket bár sokan udvariasan fogadják, végéhez közeledik az erejük, virágok helyett változást akarnak. A Népszava cikke.
Az elmúlt évtizedek legnagyobb sztrájkján vannak túl a tanárszakszervezetek, és március 16-tól korlátlan munkabeszüntetésre készülnek. A január 31-ére szervezett egyórás figyelmeztető sztrájk olyan reakciókat indított el, amire talán a szervezők sem számítottak. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) összefogásából létrejött akció tanulságairól, nehézségeiről Nagy Erzsébettel (PDSZ) és Totyik Tamással (PSZ) beszélgettünk, még az ukrajnai háború indulása előtt. A Mérce cikke.
Az szja 1+1 százalékáról idén is egészen május 20-áig lehet rendelkezni; a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok – közölte a NAV.
A kormány az Ukrajnában kialakult fegyveres konfliktus elől menekülő, Ukrajna területéről február 24-én vagy azt követően Magyarország területére érkezett, ukrán állampolgársággal vagy ukrán–magyar kettős állampolgársággal rendelkezők foglalkoztatásakor támogatást ad a munkaadónak – olvasható a Magyar Közlöny friss számában, melyet az Mfor vett észre.
Rég volt akkora súlya a nőnapnak, mint az idén, országunk vezető politikusainak ezt valahogy mégse sikerült hangsúlyozniuk – vagy ami még rosszabb, talán felfogniuk sem.
Páran talán úgy érzik, hogy a nemek közötti egyenlőségért vívott küzdelem az egyenjogúság kiharcolásával véget is ért, holott a jogi egyenlőtlenségek felszámolásával korántsem értük el a teljes nemi egyenlőséget. Úgy tűnik, a jelenlegi tendenciát tartva még legalább 255 évet kell várnunk, mire a nők és a férfiak közötti bérszakadék megszűnik. Emellett, a nők még mindig jelentősen alulreprezentáltak a felsővezetői pozíciókban, annak ellenére, hogy magasabban képzettek. Cikkünkben körbejárjuk a munkával kapcsolatos női nemi szerepeket és az ezeket övező uralkodó sztereotípiákat.
Lehet-e emberöltő alatt olyan közösségé nevelni a magyart, amely legalább olyan arányban megveti a sokszínűséget és a gondolkodás szabadságát, hogy ebből értelemszerű legyen a konzervatív kurzus szakadatlan politikai uralkodása? A nemzetkísérlet tizenkét éve tart. Az „oszd meg és uralkodj” NER-es olvasata szakmai ellentétek generálásával, ellensúly-szervezetek (baráti intézetek, zsebkamarák) helyzetbe hozásával szítja a tüzet jó egy évtizede. Ezen közben megfélemlítéssel, a források önkényes diszponálásával tartja markában az intellektuális elitet. A Népszava cikke.
Minden nyolcadik vállalatból teljesen hiányzik a női vezető. A felsővezetők és a munkavállalók jobban elfogadják az iránymutatást és az információkat egy férfi, mint egy női vezetőtől. Ráadásul a női vezetők többsége alacsonyabb fizetésért, kevesebb elismerésért dolgozik, miközben otthon továbbra is ugyanannyi feladat hárul rájuk. Többek között ez derült ki a Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közösségének (MVÜK) Női Vezetői Klubja által készített kutatásából, amelyben az MVÜK tagvállalatainak vezetőit és az Opten partnereit, szenior vezetőket kérdeztek meg a női vezetők társadalmi helyzetéről és megítéléséről.
A kormány plasztikusan szemlélteti rendeletével, mit is jelent számára a jogállamiság: szerinte a jognak az a feladata, hogy kiszolgálja a politikát. Pedig nem az. A pedagógus szakszervezetek Alkotmánybírósághoz fordultak, hogy sztrájkolhassanak. A Magyar Helsinki Bizottság beadvánnyal támogatja a panaszukat.
Az ado.hu cikkében összegyűjtötte, milyen megszüntetési és megszűnési módok esetén illeti meg a távozó munkavállalót a végkielégítés. Minden esetben feltételezzük, hogy a munkavállaló a kellő időtartamban (a törvény szerint: minimum 3 év) az adott munkáltatónál dolgozott.
© 2024 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu