Az első éhségmenet után csináltatták a jól ismert piros pólókat, amikor megalakították a Közmunkás Szakszervezetet. Ezt ki kell érdemelni valamilyen kemény mozgalmi munkával – mondta Komjáthi Imre, az MSZP elnökhelyettese. Többen kérték, amikor Csepelen elindult az előválasztáson, hogy komoly politikus képét mutassa, és kockás ingesen jelenjen meg. „Így jelentem meg, de utána követelték a piros pólót és kiderült sokkal több aláírást gyűjtöttem így a kitelepüléseken, mert a pólóban többen észrevettek.”

 A Nyári diákmunka program támogatására az egyszer már megemelt, 3,4 milliárd forintos keretet, az élénk érdeklődésre tekintettel, további 250 millió forinttal toldotta meg a kormány.

Évekkel ezelőtt bejárta a világot a hír, hogy Svédországban átálltak a hatórás hétköznapokra, két órával csökkentve így az előírt napi munkavégzést. A szkeptikus hangok ellenére a svédek pozitívan számoltak be a változás eredményeiről. Azóta több kutatás is készült a jelenség felmérésére, amikkel párhuzamosan egyre több ország rövidíti a munkaidőt - írja a Blikk.

„Magyarország számára többé nem elérhetőek a Norvég Alap 2014-2021-es forrásai" – erősítette meg a Népszava kérdésére a oslói külügyminisztérium.

Egy magyar család az új tanévhez szükséges alapvető tanszerekre gyermekenként átlag 10-15 ezer forintot, iskolatáskára további 15 ezer forintot költ a Regio Játék felmérése szerint – írja a Világgazdaság.

Az egészségügyi szakdolgozók hétvégi demonstrációja után a MESZK elnöke bízik abban, hogy legkésőbb augusztus végén megindulnak a tárgyalások a döntéshozókkal – írja a Magyar Narancs.

Totyik Tamás szerint, ha augusztus végén oltják be kampányszerűen a gyerekeket, akkor csak október végére alakul ki náluk a védettség, amikor sok szakember szerint a járvány már újra itt lesz. A szakszervezeti alelnök azt is furcsának tartja, hogy a kormányzat az intézményvezetőkkel szerveztetné meg az oltást.

Balogh Zoltán, a MESZK elnöke szerint a legfontosabb az egészségügyi dolgozók bérrendezése, illetve a koronavírus-járvány okozta terhelések kompenzációja lenne.

A koronavírus-járvány és a távoli munkavégzés óriási lökést adott az üzleti folyamatok digitalizációjának. Bár az alkalmazott technológiák számos üzleti előnyt hoztak, a pandémiás időszak után a gyors digitális transzformáció hasonló tempóban szorulhat vissza, és a piaci szereplők visszatérhetnek a korában megszokott analóg módszerekhez – írja a napi.hu.

„Nem kell minden iskolába külön kémiatanár” – jelentette ki a Magyar Nemzetnek a Klebersberg Központ elnöke. Hajnal Gabriella szerint ugyanis vannak olyan tantárgyak, amelyeknél nincs szükség annyi óraszámra, amennyi egy teljes álláshoz szükséges egyetlen intézményben. A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint ugyanakkor több ezer tanár hiányzik az oktatásból, mindemellett rengeteg gyógypedagógusra, pedagógiai asszisztensre is szükség lenne. Az ATV Híradó riportja.