Hónapokig próbáltuk megtudni, hogy 2020-ban hány nyugdíjas hunyt el, és mennyivel nőtt körükben a halálozás a koronavírus-járvány következtében. Januárban közérdekű adatigényléssel fordultunk a Magyar Államkincstárhoz, márciusban azonban csak 2020 októberéig tudtak adatokat küldeni, így a Covid miatt megnövekedett november-decemberi halálozások nem látszottak az adatsorban – írja a 24.hu.

 Újabb kérdés és további három hónap várakozás után, augusztus elején kaptuk meg végül a 2020 egészére szóló halálozási adatokat, és a múlt év végi számokból drámai kép bontakozik ki a koronavírus második hullámáról: a tavalyi halálozási többlet több mint 90 százalékban a nyugdíjasok elvesztéséből adódik.

Tömeges fertőzés az idősotthonokban

A kormány célja a járvány második hullámában a gazdaság működőképességének fenntartása mellett megvédeni az időseket – ismételgette tavaly ősszel Orbán Viktor miniszterelnök a nemzeti konzultáció eredményére is hivatkozva. Hogy ez nemigen sikerült, azt az operatív törzs napi tájékoztatóiból is sejteni lehetett, hiszen állandó fordulat volt, hogy „többségében idős, krónikus betegek” hunytak el. A Központi Statisztikai Hivatal heti halálozási statisztikáiból is kiviláglott, hogy 2020 utolsó harmadában kiemelkedően megnőtt a 65 év felettiek körében a halálozás. A kormányzati portálról származó adatokból pedig megtudhattuk, hogy november-decemberben 75 év felett volt a koronavírusban meghaltak átlagéletkora.

Rengeteg hír keringett arról is, hogy tavaly ősszel és télen az idősotthonokban tömegesen fertőződtek meg a bentlakók. Több hónapos késéssel derült ki még a hozzátartozók számára is – egy nyugdíjas újságíró cikksorozatából –, hogy Mosonmagyaróváron például az önkormányzati fenntartású intézményekben szinte kivétel nélkül minden idős ember elkapta a vírust, és a negyedük meg is halt. Országos szinten is tragikus volt a helyzet, ezt azóta tudjuk, hogy Szél Bernadett független képviselő kicsikarta Müller Cecília tiszti főorvostól az adatokat, amelyek alapján a második hullámban az elhunytak közül minden negyedik áldozat idősotthon lakója volt.

Ezek az elérhető adatok azonban nem feltétlenül fedik le a nyugdíjasokat. Ők a fő szabály szerint az év végén legalább 64,5 évesek voltak, de lehettek fiatalabbak is, ha korhatár előtt mentek nyugdíjba (a nőknek 40 évnyi jogosultsági idő után van erre lehetőségük). A kincstár azt természetesen nem tudja megmondani, hogy a nyugdíjasok közül hány áldozatot szedett a koronavírus, azt azonban nyilvántartja, hogy hány nyugdíj szűnt meg halálozás miatt. Az előző évekkel összevetve ebből következtetni lehet arra, hogy hány nyugdíjas halhatott meg a járvány miatt.

Míg 2020. január-októberben 77 947 volt a halálozás miatt megszüntetett nyugdíjak száma, addig ez november-decemberrel együtt 104 349-re emelkedett. Vagyis a kincstár adatai alapján az év utolsó két hónapjában 26 402 nyugdíjas halt meg, ami az előző tíz hónaphoz viszonyítva havi szinten kis híján duplázódást jelent.

2017 és 2019 között évente 95 ezer körül alakult az elhunyt nyugdíjasok száma, a tavalyi 104 ezres érték ehhez képest is kiugró – hozzávetőleg 9 ezerrel (10 százalékkal) több nyugdíjas halt meg 2020-ban, mint az előző években.

A KSH tavaly összesen 139 549 halálesetet regisztrált. A statisztikai hivatal jelentésében azt is írta, hogy tavaly 9946-tal többen haltak meg, mint az előző évben. Mellétéve a kincstár adatait, amely szerint 9368-cal több nyugdíjashalál volt 2020-ban, mint 2019-ben, az látszik, hogy a többlet 94 százalékban nyugdíjasok elhalálozásából adódott.

17 milliárddal kevesebb lehet idén a nyugdíjkiadás

Számoltunk egy kicsit, hogy megtudjuk, mit jelenthet a nyugdíjkasszának mindez. 2021-ben 150 ezer forint körüli lehet az átlagnyugdíj (az első félévben kicsit kevesebb, de a júniusi visszamenőleges 0,6 százalékos nyugdíjkorrekció után elérhette ezt az összeget). Feltételezve, hogy vírus híján több mint 9 ezerrel többen kapnák ma is az ellátást, az átlagos összegű járadékkal kalkulálva megállapítható, hogy a múlt év végén megnövekedett halálozás miatt az idén csaknem 17 milliárd forinttal kevesebb lehet a nyugdíjkiadás. Ez persze csak a töredéke az idei évre a költségvetésben erre a célra tervezett csaknem 3400 milliárd forintos összegnek.

A kisnyugdíjasok körében nagyobb volt a halálozás

Februári adat, hogy a kicsivel több mint kétmillió öregségi nyugdíjas 60 százaléka, mintegy 1,2 millió idős kap 150 ezer forintnál kisebb ellátást. A kincstári adatok alapján a tavalyi nyugdíjashalálozás ennél jóval nagyobb arányban, csaknem 80 százalékban érintette őket.

2020-ban a legtöbben az 50 és 100 ezer forint közötti havi ellátásban részerülők közül haltak meg, több mint 44 ezren, míg a 100 és 150 ezer forint közötti nyugdíjat kapók közül több mint 37 ezren. Csak november-decembert nézve több mint 20 ezren haltak meg a 150 ezer forintnál alacsonyabb nyugdíjkategóriákban, azaz a halálozások csaknem negyede az év utolsó két hónapjában történt..

Négyéves szinten nézve a változásokat viszont már az látszik, hogy a két legkisebb nyugdíjsávban (100 ezer forint alatt) mérséklődött a halálozás, az összes többiben viszont emelkedett. 2017-ben és 2020-ban is valamivel több mint 83 ezer olyan nyugdíjas halt meg, akinek kevesebb volt az ellátása 150 ezer forintnál. Az e feletti ellátásoknál viszont emelkedett a halálozás, 12 ezerről 21 ezerre.

Forrás: 24.hu