Rendkívüli munkaidőnek, köznapi szóhasználattal túlórának számít, ha a munkáltató munkavégzést rendel el a munkavállalója számára a rendes munkaidő beosztásától eltérően – írja a munkajog.hu.

A minap találkoztunk azzal a kérdéssel, mit tehet a munkáltató a kötelezettségszegő közalkalmazottal szemben, tekintve, hogy a közalkalmazottak fegyelmi felelőssége megszűnt. De valóban megszűnt? A kérdésre az szmdsz.blog oldalán keresi a választ a szakértő.

Magyarországon viszonylag kevés tilalom vonatkozik a munkaerő-kölcsönzésre. Főszabály szerint bármely munkáltató, bármilyen okból, bármennyi munkavállalót kölcsönözhet, akár öt éves időtartamra. Dr. Kártyás Gábor munkajogász cikkében összefoglalja azt a néhány korlátot, amit viszont szigorúan be kell tartani.

Hogyan kell utólag rendezni az elmaradt munkabért, milyen kötelezettségek terhelik a munkáltatót és a munkavállalót? Olvasói kérdésre Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő válaszolt az adozona.hu oldalán.

A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés szabályait a 39/2010. (II. 26.) kormányrendelet tartalmazza, amely többek között meghatározza a munkába járás fogalmát, és a munkáltató által kötelezően fizetendő utazási költségtérítés eseteit valamint mértékét. A személyi jövedelemadóról szóló törvényben az adómentesen adható utazási költségtérítésre vonatkozó előírásokat is ezen kormányrendeletben foglalt szabályok figyelembevételével kell értelmezni. A munkajog.hu cikke a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés 2015. augusztus 1-jétől érvényes változásait mutatja be.

Főleg a fiatalok körében egyre népszerűbbek a külföldi megbízásokra végzett online távmunkák. Vannak erre szakosodott oldalak is (pl. oDesk), de a LinkedIn állás és munkaportálon keresztül is jöhet a felkérés, vagy más úton. Ami egy kicsit homályos lehet, hogy vajon hogyan kell adózni az ilyen munkák után – olvasható a 24.hu oldalán.

Nem egyszerű a munkáltatók dolga a felmondás indoklásakor, hiszen úgy kell megfogalmazniuk, hogy az bizonyítható is legyen. Erre bevett fordulat az, ha a munkáltató arra hivatkozik, hogy a munkavállaló veszélyeztette a munkáltató jogos gazdasági érdekeit – de mi lehet ez?

Kölcsönzött munkavállaló vagyok, ügyvédem tanácsára és a polgári perrendtartás irányadó rendelkezése alapján pert indítottam a munkáltatómmal szemben a munkavégzés helye szerint illetékes munkaügyi bíróságon. A keresetet befogadó munkaügyi bíróság azonban a pert áttette a munkáltatóm székhelye szerinti munkaügyi bíróságra. Szeretném tudni, hogy ez szabályos volt-e és az áttételnek mi az alapja? Az olvasói kérdésre a munkajogportal.hu szakértője válaszolt.

A 2015. évi országos hatósági ellenőrzési terv alapján a munkaügyi célellenőrzés fókuszába 2015. október-novemberben a szabadsággal kapcsolatos szabályok ellenőrzése kerül. A munkáltatónak az ellenőrzésre való felkészülés során a szabadság kiadásának szabályai mellett figyelemmel kell lennie a munka törvénykönyvében foglalt nyilvántartás vezetési kötelezettségére is. A munkajog.hu ezeket a szabályokat foglalta össze röviden.