A kiküldetések száma globálisan és Európán belül is évről évre nő, de még mindig nagy a bizonytalanság az érintett vállalatok körében. A nemzetközi cégek egyre több esetben hoznak gyors döntéseket arról, hogy Magyarországon alkalmaznak külföldi munkaerőt, vagy hazai munkavállalót küldenek ki külföldi munkavégzésre. A megfelelő folyamatmenedzsment híján alkalmazott eseti megoldások jelentősen növelik a cégek jogi és adózási kockázatait – hívják fel a figyelmet az EY szakértői.

Hollán Miklóssal, a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársával arról beszélgetünk, vesztegetés-e a hálapénz elfogadása – olvasható a munkajog.hu oldalán.

Cégünk 2 havi munkaidőkeretben foglalkoztatja a dolgozóit. Ha egy dolgozó beosztása hét közben változik, és arra a napra, amire volt beosztása nem hívják be dolgozni, azt a keretidő további részében le lehet-e vele dolgoztatni? Vagy azt az időt már elszámolt ledolgozott időnek kell nyilvántartani? Vagyis azok a napok, ahol van beosztása, de nem hívják be dolgozni, csökkenti-e a keretidőben ledolgozandó óráit? Ha igen mennyivel kell neki előre jelezni, hogy aznap nem kell munkát végeznie? És milyen jogcímen kell neki ezt elszámolni a bérjegyzékén? – az olvasói kérdésre a munkajog.hu szakértője válaszolt.

A 10 éves Egyenlő Bánásmód Hatóság szakmai sorozatának első kiadványát a munkahelyi zaklatás témakörében készítették el a hatóság munkatársai. A kiadványt bemutató cikksorozat negyedik, befejező részében a különböző jogérvényesítési módokról és lehetőségekről, valamint a civil szervezetek által nyújtott segítségről lesz szó. 

Egy adott társadalombiztosítási rendszer célja általában, hogy egy társadalmi szintű, kötelező kockázatközösséget hozzon létre, amelynek alapja a szolidaritás és „generációs szerződés”. Jellemzően akkor vezetnek be ilyen rendszert, ha a társadalom eljut egy adott fejlettségi szintre és emellett a társadalmi javak újraelosztásában prioritásként tud megjelenni egy általános jellegű szociális védelmi háló működtetése (látható az Egyesült Államokban zajló folyamatokból, hogy egy ilyen rendszer átfogó bevezetéséről csak a világ elenyésző számú országában van konszenzus). Éppen az érzékeny elosztási aspektus miatt fontos, hogy egy állam mennyiben kívánja kiterjeszteni szociális védelmi rendszerét azokra a személyekre, akik nem az állampolgárai – írja a munkajog.hu.

A Kúria egy közelmúltbeli esete rávilágít, hogy a diszkrimináció tilalma nem „jolly joker”, amelyet bármely munkaviszony megszüntetéssel szemben be lehetne dobni. Közös megegyezésnél már maga a felvetés is fogalmilag kizárt – írja a munkajog.hu.

Egy csárdában két dudás van, az egyik tagja a kft.-nek, a másik pedig nem az, ráadásul mindkettő ügyvezető. De nem az a kérdés, hogy összevesznek-e. Inkább az, hogy – ha tag, ha nem – elláthatja-e az ügyvezető a feladatait díjazás nélkül? És ha igen, mibe kerül, és milyen nyomtatványokon kell bejelenteni az adóhatóságnak? Megmondja dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő az adozona.hu oldalán.

Kérelmezők (B. M. és H. I. J.) az eljárás alá vont munkáltatónál kívántak munkát vállalni betanított munkásként. A sikeres írásbeli vizsga után a szóbeli meghallgatáson szembesült az interjút vezető HR-es azzal, hogy kérelmezők roma származásúak. Sem őket, sem a velük együtt felvételiző másik két roma álláskeresőt (B. M. M. és B. G.) nem alkalmazták, annak ellenére, hogy a felvételt nyert nem roma álláskeresőknek saját elmondásuk szerint kevesebb iskolai végzettségük, illetve szakmai gyakorlatuk volt. Kérelmezők panaszukban előadták, hogy az interjút követően a HR-es azt közölte velük, nem feleltek meg az elvárásoknak. Kérelmezők a felvételi eljárást megalázónak tartották - derül ki az Egyenlő Bánásmód Hatóság honlapján található jogesetből.

A munkaviszony fennállása alatt a feleket kölcsönösen terhelik jogok és kötelezettségek is. A kötelezettségek közül kiemelt módon érvényesül a munkavállalót terhelő munkavégzési, valamint a munkáltatót terhelő munkabér fizetési kötelezettség. Ebből eredően, ha a munkavállaló eleget tesz munkavégzési kötelezettségének, akkor alanyi joga lesz a fizetésére - hívta fel a figyelmet a DAS Jogszerviz.

Jelen tanulmány első részében áttekintettük a magyar munkajogi szabályozás azon alapvető sajátosságait, amelyek a munka díjazásával, konkrétabban a munkabér fogalmával függnek össze, ennek keretei között pedig elméleti és gyakorlati problémák egyaránt kimutatásra kerültek. Jogi minőségének megítélése szempontjából a prémium az egyik olyan bérelem, amelynek gyakorlati megjelenése sokféle lehet, ebből adódóan olyan fogalmi összetevőket is vizsgálni kell, amelyek segítségével a prémium elhatárolhatóvá válik a többi bérelemtől, különösen a jutalomtól – olvasható a munkajog.hu oldalán.