Az év vége közeledtével a munkáltatóknak egyre több teendője adódik. Az eredményesen gazdálkodó vállalkozások most veszik számba a munkavállalóknak adható jutalom, bónusz összegét, de akadnak bizonyára olyanok is, akik az utolsó hónapokig kivártak a lakáscélú munkáltatói támogatással. Miután az idei évben változott a béren kívüli juttatásként adható éves keretösszeg, érdemes megvizsgálni a jövőben tervezett ilyen típusú juttatások időzítését is. A munkajog.hu összefoglaló cikkében a fenti döntések ideális meghozatalához kívánnak segítséget nyújtani.

Elszámolhatja-e a tömegközlekedés költségeinek megtérítését a munkáltató, és milyen adózási szabályokkal kell tisztában lennie – kérdezte az adozona.hu olvasója. Sinka Júlia okleveles adószakértő válaszolt.

A multinacionális cégek munkaszerződéseivel kapcsolatos legfontosabb probléma, hogy „nagyüzemben” készülnek, így igen kis tér nyílik az adott munkavállalóra, az adott munkaviszonyra vonatkozó speciális rendelkezések megalkotására – olvasható a Portfolio oldalán.

2015 július 19 -től megváltoztak a létszámszámítási szabályok a rehabilitációs hozzájárulási kötelezettség megállapításánál, amely a munkaerőt kölcsönző vállalkozásokat érinti – olvasható a blog.abt.hu oldalán.

A hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény lehetőséget ad a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztása alkotmányos joga korlátozására, az állomány tagjának a tartózkodási helyéről való berendelésére, és rendvédelmi érdekből lehetővé teszi, hogy az állomány tagja a rendvédelmi szerven kívül történő teljesítésére is sor kerüljön – írja a munkajog.hu.

Egy munkaviszony sokféleképpen – többféle jogcímen, indíttatásból – zárulhat le. Az egyes megszüntetési módok közül első ránézésre a közös megegyezés tűnik a legbékésebb megoldásnak, mivel az a felek egyező szándékát hivatott kifejezni. Ha azonban a mélyére ásnánk egy-egy ilyen típusú megállapodás történetének, hamar kiderülne, hogy az a legritkábban fordul elő, hogy a felek egyszerre jutnak ki a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó döntésre. A megállapodást többnyire az egyik fél kezdeményezi és tipikusan a feltételek előzetes egyeztetése, az előnyök-hátrányok mérlegelése után kerül az aláírás és a pecsét a dokumentum végére – olvasható az ado.hu-n.

A munkajog.hu cikksorozatának korábbi írásában a dolgozók kamerával történő megfigyeléséről volt szó; most az internet-, e-mail- és telefonhasználat ellenőrzési jogát tárják fel.

A gyakorlatban több olyan bizonyítási kérdés merült fel a munkaügyi perekben, melyek megítélése nem egyértelmű. Ezek korántsem marginális jelentőségűek, hiszen a perek sorsát a bizonyítás megengedése vagy mellőzése, a bizonyítékok értékelése nagymértékben meghatározza. A HR&Munkajog írásában bemutat pár olyan izgalmas, gyakorlati problémát, ami nehézséget okozhat a munkaügyi perekben történő bizonyítás során - írja a munkajog.hu.

A végkielégítés kifizetésének megtagadását lehetővé tevő passzusról még nincs kialakult bírói gyakorlat; a munkáltatók kerülik a csoportos létszámleépítést; a munkáltatói jogutódlásnál a Legfelsőbb Bíróság korábbi, kiterjesztő jogértelmezési gyakorlata az irányadó. A munkajog.hu folytatja a a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja érdekfeszítő dolgozatának ismertetését.

Mára teljesen természetessé vált, hogy internetes fórumokban és közösségi oldalakon különböző témákhoz, hírekhez rendszeresen hozzászólunk, pozitív vagy akár kritikus véleményünknek is hangot adunk. Megeshet viszont, hogy a munkáltató nem nézi jó szemmel az internetes aktivitásunkat, mert úgy találja, hogy a nyilvánosan is olvasható, nagy közönség számára elérhető fórumbejegyzések, facebook és twitter posztok alkalmasak lehetnek arra, hogy veszélyeztessék vagy sértsék a munkáltató jó hírnevét, illetve másokra nézve sértő, durva és megalázó megjegyzéseket tartalmaznak.