A felperes gépjárművezető munkakörben állt az alperes alkalmazásában, munkaszerződésében alapbérét a mindenkori minimálbérnek megfelelő összegben határozták meg. Ezen felül a gépjárművezetőket ügyvezetői utasításban meghatározott számítási módszerével megállapított üzemanyag-megtakarítás, illetve külföldi munkavégzés esetén napidíj is megillette – olvasható az adozona.hu oldalán.

A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosítása megteremtette az elméleti lehetőséget arra, hogy a felsőoktatásban résztvevő hallgatók kötelező szakmai gyakorlatukat iskolaszövetkezeti foglalkoztatás keretei között teljesíthessék – írja a munkajog.hu.

A munkaviszony rendszerint hosszabb idejű kapcsolatot jelent az érintettek között, ezért leggyakrabban a munkáltató és a munkavállaló határozatlan időre kötik a munkaszerződést. Arra is van lehetőség azonban, hogy a felek határozott időre hozzák létre a munkaviszonyt. Utóbbi esetben könnyen előfordulhat, hogy a munkáltatónak a tervezettnél tovább van szüksége a munkavállalóra. Hogyan hosszabbítható meg vagy köthető újra a határozott idejű munkaviszony? Milyen korlátai vannak? A Piac és Profit szakértője válaszol a kérdésekre.

A munkaviszony megszűnésekor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend, a napi munkaidő és a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni [Mt. 95. § (1) bekezdés]. Azonban némileg eltérő szabályok vonatkoznak arra az esetre, ha a munkavállaló munkaviszonya a munkaidőkeret tervezett vége előtt szűnik meg. A munkajog.hu oldalán részletet közöltek a Bérszámfejtés a gyakorlatban című könyvből.

A munkáltató kártérítési felelőssége szigorú, objektív alapú felelősség. Főszabály szerint a munkáltató köteles a munkavállalónak minden, a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárát megtéríteni. A munka törvénykönyve azért bizonyos esetekben mentesíti a munkáltatót a kártérítési felelősség alól – írja a munkajog.hu.

Ezeket jó, ha tudja a fegyelmi büntetésről, a bérlevonásról, a munkaközi szünetről és a leltárfelelősségről – írja a 24.hu.

2016. május 1-jén lép hatályba az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő törvények módosításáról szóló 2016. évi XXVI. törvény, amely jelentősen átalakítja a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvényt. A jogszabályváltozás átalakítja a megváltozott munkaképességű személyeket megillető pénzbeli ellátásokat. Az ellátások minimum és maximum összegének értékállósága biztosítása érdekében a törvény megváltoztatta ezen összegek vetítési alapját – írja a munkajog.hu.

Elengedhetetlen, hogy a többi terület mellett a munkaügy és bérszámfejtés is a jogszabályoknak megfelelően, a lehető legoptimálisabban és költséghatékonyan működjön. Ennek biztosításához nyújthat segítséget a munkaügyi és bérszámfejtési terület átvilágítása.  Ugyanakkor az átvilágítás hatékony segítséget nyújthat a terület megismeréséhez a vállalkozáshoz érkező új vezető számára is – írja a munkajog.hu.

Egyre több munkahelyen alkalmaznak térfigyelő kamerákat, aminek számos előnye lehet, de ha nem megfelelően használják őket, a dolgozók csak a hátrányokat tapasztalják majd – írja a femina.hu.

Cikkünkben azt mutatjuk be, hogy a biztosítási jogviszonnyal rendelkező munkavállaló milyen módon jogosult árhoz nyújtott támogatással, illetve részleges térítés mellett igénybe venni az egészségügyi szolgáltatásokat, mikor jogosult utazási költségtérítésre, valamint milyen keretek között van lehetőség a méltányosság alkalmazására – írja a munkajog.hu.