Meddig mehet el a munkáltató, ha korlátozni szeretné a dolgozó véleménynyilvánítási jogát a különböző internetes közösségi oldalakon? Mik a vélemény kinyilvánításának jogi keretei? E kérdéseket járjta körbe cikkében a munkajog.hu.

A legjelentősebb változás a munkavédelmi képviselőkre vonatkozik. Az új szabályozás alapján, amennyiben a munkáltatónál a foglalkoztatottak száma eléri a 20 főt, kötelező munkavédelmi képviselő választása.

Ha valaki gyesen van, és vissza akar menni dolgozni, akkor kell neki fizetésemelést adni? – kérdezte az adozona.hu olvasója. A kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária, munkajogász szakértő válaszolt.

Sokakat érdekelhet olvasónk kérdése, aki rokkantsági nyugdíjasként és özvegyként ősszel éri el a nyugdíjkorhatárt. Többek között az is kérdezi, hogy kérheti-e a nyugdíj újbóli megállapítását? Olvasói kérdésekre Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszol az adozona.hu oldalán.

A munkarend meghatározása és a munkaidő beosztása alapvetően a munkáltató joga és kötelessége. Az Mt. ugyanakkor több alternatívát is biztosít, a munkavégzés történhet kötött, vagy rugalmas munkarendben, esetleg egyéni beosztás alapján kötetlen munkarendben is. Az utóbbi kettőhöz kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket járta körül a Munkajog.hu.

A munka törvénykönyve munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás összefoglaló elnevezéssel illeti a korábban átirányításnak, kiküldetésnek és kirendelésnek hívott munkajogi intézményeket. A kiküldetés munkaszerződéstől eltérő munkahelyen történő foglalkoztatást jelent, tehát csak a munkavégzés helye változik meg – írja a munkajog.hu.

Habár a munkaviszony megszüntetését gyakrabban kezdeményezik a munkáltatók, a munkavállaló is búcsút inthet. A munkavállaló is köteles betartani egyes munkajogi előírásokat, egyik napról a másikra, szó nélkül nem tűnhet el. Ellenkező esetben a munkáltató törvény által meghatározott jogkövetkezményeket érvényesíthet. A munkajog.hu írásában a munkavállalói jogellenes munkaviszony-megszüntetés lehetséges eseteit tekintik át, és bemutatják milyen szankciókkal élhet a munkáltató a szabálytalanul távozó munkavállalóval szemben.

Az Országgyűlés tavaszi ülésszaka elfogadta a személyi jövedelemadó (Szja) változásokat is magában foglaló, 2016. évi LXVI. törvényt, amely a cafeteriarendszerek gerincét adó béren kívüli juttatásokat is több ponton érdemben és alapvetően módosítja. A módosítások a vállalkozásokat a cafeteriarendszereik újragondolására késztethetik, ebben kíván segíteni az RSM blogjának bejegyzése.

Mikor kell kifizetni az alkalmi munkavállaló bérét? – olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária, munkajogász szakértő válaszolt az adozona.hu oldalán.

Kft. egy adószámmal rendelkező magánszemélytől venne bérbe tehergépkocsit. Mint kifizető, levonná a 15 százalék szja-t, illetve megfizetné a 27 százalék ehót. A bérleti szerződés, illetve a üzembentartói jogot átruházó szerződés alapján (az üzembentartói jogot a forgalmiba bejegyeznék) az üzemeltetéssel kapcsolatos költségeket a kft. viselné. Mivel tehergépkocsiról beszélünk, cégautóadó-fizetési kötelezettség véleményem szerint nem keletkezik. Jogosan számolhat-e el minden költséget a kft.? Levonhatja-e a gázolaj-, a javítási költség stb. áfatartalmát? Problémát okozhat-e, hogy a bérbeadó a kft. alkalmazottja? – az olvasói kérdésre az adozona.hu szakértője válaszolt.