A munkavállaló péntek délelőttre fél nap szabadságot kér, mert hivatalos ügyet kell intéznie. Ezzel el is fogyna az éves szabadsága, de egyben kéri, öt napot hozzanak neki előre a jövő éviből, ha pedig mégsem használná el idén, év végén pénzben váltsák meg. Vajon eleget tegyen-e a munkáltató e kéréseknek? A kérdésre a munkajog.hu oldalán keresi a választ a szakértő.

 Egyes feladatok kiszervezésére számos okból sor kerülhet (szervezeti átalakítás, specializáció, vagy kapacitás-hiány stb.). Az alábbiakban a kiszervezett tevékenységet ellátó vállalkozó és a feladatot kiszervező megrendelő közötti irányítási-utasítási kapcsolatot vizsgáljuk, elsősorban munkajogi szempontból, eltekintve attól az előkérdéstől, hogy a kiszervezés egyébként járt-e munkáltatói jogutódlással vagy sem, elsősorban arra koncentrálva, hogy hol húzható meg a határ a kiszervezés és a (tiltott) munkaerő-kölcsönzés között – írja a munkajog.hu.

A munkaviszonyra jellemző alá-fölérendeltségi, egyenlőtlenségi helyzet enyhítése érdekében a jogalkotó számos olyan rendelkezést hozott, amely a munkavállaló védelmét szolgálja. Ilyen szabály az is, amely korlátozza a munkavállalót a munkabéréről történő lemondásban. A rendelkezés azonban sok kérdést vet fel, éppen ezért szükséges megpróbálni tisztázni, milyen esetekben, milyen feltételek mellett jogszerű az, ha a munkavállaló a munkabéréről, illetve annak valamely eleméről lemond – írja a munkajog.hu.

A munkavállalók a munkaviszonyuk fennállása alatt felelősséggel tartoznak a munkaviszonyból származó kötelezettségeik teljesítéséért. Az ilyen kötelezettségek megszegése esetén a munkáltató az eset súlyától függően több megoldás közül is választhat, melyeket összefoglalóan munkáltatói intézkedésnek hívunk. Ezekkel az intézkedésekkel vagy pozitív változásra ösztönzi a munkáltató a munkavállalót, vagy szankcionálja az adott mulasztást ill. kötelezettségszegést, vagy esetleg megválik a munkavállalótól – írja az ado.hu.

Az Mt. általános szabályként rögzíti, hogy a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel [Mt. 51. § (2) bekezdés]. Itt természetesen nem munkabér fizetéséről rendelkezik a jogalkotó, hanem a munkavállaló által előlegezett, a munkáltató érdekében vállalt költség utólagos megtérítéséről (például saját telefon használata esetén a telefonköltség, saját személyautó használata esetén üzemanyagköltség) – írja a munkajog.hu.

A próbanap fogalma általánosan elterjedtnek számít a munkavállalók körében. A közvélekedés szerint lehetőséget teremt arra, hogy a munkáltató próbára tegyen egy jelöltet és csak utána döntsön arról, hogy alkalmazza-e vagy sem. Azonban érdemes jogi szempontból is megvizsgálnunk ezt a kérdést – írja a cvonline.hu.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) tájékoztatót adott ki a társadalombiztosítási kifizetőhelyek részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásairól, a baleseti táppénzről, valamint az azokkal kapcsolatos eljárást érintő leglényegesebb új szabályokról, és azok gyakorlati alkalmazásáról – írja a munkajog.hu.

2016. augusztus 1-jén léptek hatályba a lakáscélú munkáltatói támogatást érintő változások, amelyek szerint például a méltányolható lakásigény meghatározásakor nem kell félszobákkal számolni – figyelmeztet az adóhivatal.

Egy ügyvédi irodában a szabadságról berendelt munkavállaló és felettese kiásták a csatabárdot. A rendkívüli felmondás indokolása ugyan regényesen hosszúra sikerült, ám a bíróság előtt inkább tűnt elkapkodott indulati válasznak, mint a munkaviszonyt alappal megszüntető nyilatkozatnak – írja a munkajog.hu.

Egyre gyakrabban fordul elő, hogy magyar nyelvet nem beszélő külföldiek vállalnak munkát Magyarországon, és az is, hogy a magyar munkáltató idegen belső munkanyelvet alkalmaz. - Kötelező-e a magyar nyelvet használni a munkajogviszonyban? Le kell-e fordítani a külföldi munkavállaló számára a munkaügyi dokumentumokat? – írja a Jogifórum.