A magánszemélyként fizetség ellenében közvetlenül más magánszeméllyel végeztetett munka díjának kifizetésekor sokan azt hiszik, hogy az adókötelezettségek teljesítése jellemzően a munkát végző személy dolga. Ám ez csak meghatározott esetekben igaz – olvasható az ado.hu cikkében.

 A cégek időszakos terhelési csúcsok esetén gyakran kényszerülnek arra, hogy megnövekedett erőforrás-igényüket valamilyen rugalmas foglalkoztatási forma alkalmazásával elégítsék ki. A lehetséges megoldások közül egyre gyakrabban veszik igénybe az iskolaszövetkezetek által közvetített diákmunkát, melynek szabályai 2016 szeptemberétől jelentősen módosultak. Hogyan érintik a változások a szövetkezeteket, a diákokat és az őket foglalkoztató cégeket? A kérdésre a munkajog.hu cikke adja meg a választ.

Mi jelent a mozgóbér? „Nem találok róla konkrétan semmit, csak azt hallottam, hogy a munkaadónak járulék- és költségtakarékos" – írja az adozona.hu olvasója. Természetesen az adó- és járulékvonzata is érdekelné. A kérdésre Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadó válaszol.

A versenytilalmi megállapodás alapján járó juttatás nem minősül munkabérnek. Ezért amikor e megállapodás szerinti ellenértéket a személyi alapbér összegének figyelembevételével határozzák meg, annak elkülönülten kell megjelennie, a személyi alapbér ugyanis más jogcímen járó juttatást nem foglalhat magában – a Kúria eseti döntése  a munkajog.hu-n.

 A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) az alaki kötöttségre irányadó rendelkezései között tartalmazza az elektronikus dokumentumra való hivatkozást. Mivel e rendelkezés az Mt.-ben már a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) hatálybalépését megelőzően megjelent, magában hordozta annak lehetőségét, hogy e megoldás eltérő jogértelmezéshez vezet a két jogágban. A cikk az elektronikus dokumentumok munkajogviszonnyal kapcsolatos alkalmazásának néhány dilemmáját vázolja fel.[1]írja a munkajog.hu.

 Az ősz az erdei iskolák, osztálykirándulások szempontjából kiemelt időszak, de többnapos iskolai programok az év minden szakában előfordulhatnak. Ami azonban a diákok számára kikapcsolódás, az a pedagógusok számára munka, sőt munkavégzésük keretei ilyenkor eltérnek a megszokott rendtől a munkaidő-beosztást és a munkavégzés helyét illetően. Milyen jogai és kötelezettségei vannak a pedagógus alkalmazottaknak a többnapos osztályprogramok szervezésével, az azokon való munkavégzéssel kapcsolatban? A kérdésekre a munkajog.hu keresi a választ cikkében.

Hazánk kis- és közepes vállalkozásai gyakorta foglalkoztatnak ugyan gyakornokokat, de előfordul, hogy az alapvető szabályokkal (munkaszerződés, gyakornoki fizetés) nincsenek tisztában. A vallalkozokhitele.hu összeállításában ezekre a kérdésekre keresték a választ.

 A munkavállaló a munkaviszonyban személyesen köteles ellátni a feladatait, ezért ha egy munkaviszonyban a munkavállaló személye megváltozik (pl. egy munkakört új munkavállaló tölt be az elbocsátott helyett),akkor nyilvánvalóan teljesen új munkaviszony kezdődik. Előfordul azonban, hogy a munkaviszonyban a munkáltató személye módosul, a munkaviszony mégis „ugyanaz” marad, vagyis az előző munkáltatóval megkezdett munkaviszony egy másik munkáltatóval, de változatlan tartalommal és feltételekkel, megszakítás nélkül (jogfolytonosan) folytatódik tovább – írja Pentz Edina blogbejegyzésében.

 Az érdek-képviseleti tevékenység előmozdítására a Munka Törvénykönyve fizetett munkaidő-kedvezményt biztosít a szakszervezet tevékenységében részt vevő munkavállalók számára. A munkaidő-kedvezmény idejére a munkavállalót távolléti díj illeti meg – írja a munkajog.hu.

Egyre gyakrabban fordul elő, hogy magyar munkavállalók időszakosan vagy állandó jelleggel külföldön vállalnak munkát, illetve tartósan külföldön telepszenek le. Ebből következően felmerül a kérdés, hogy a külföldön megszerzett jövedelem után mely országban kell adóznia az érintett munkavállalónak. A szabályokat a Bán és Karika Ügyvédi Társulás segít áttekinteni a KamaraOnline oldalán.