A kollektív munkajogi intézmények hiánya miatt a munkáltató szervezet-átalakítási és gazdálkodási hatalma a magyar munkajogban rendkívül széles, amit egyéni alkukkal nem lehet korlátozni – mondta dr. Berke Gyula, a Pécsi Tudományegyetem rektorhelyettese. Tudományos előadást idézünk kemény mondatokkal, következtetésekkel – olvasható a munkajog.hu oldalán.

A 2017-től bevezetendő munkáltatói adómentes béren kívüli juttatásra (albérlet, szállás) az idei évben milyen adózási feltételek vonatkoznak? Illetve adható-e támogatás albérletre/szálláshelyre? Ha igen, milyen adózással? A kérdésre a választ Surányi Imréné, okleveles közgazda szakértő adja meg az adozona.hu oldalán.

A munkáltatói juttatások adózását érintő 2017. évi változások legfontosabb eleme, hogy évi 100 ezer forintot meg nem haladó pénzösszeg béren kívüli juttatásnak minősül majd. De vajon milyen formában kapott cafeteria után jár a kedvezmény és milyenben nem? Olvasói kérdésére Surányi Imréné okleveles közgazda válaszol az adozona.hu oldalán.

Az egyenlő bánásmód követelménye értelmében az életkor védett tulajdonságnak minősül, amelynek érvényesülnie kell a munkához való hozzájutásnál, a munkára való felvételnél, az alkalmazási feltételek körében, és a foglalkoztatási jogviszony létesítését megelőző, azt elősegítő eljárással összefüggő rendelkezések körében is – az Egyenlő Bánásmód Hatóság döntése  a munkajog.hu oldalán.

 Elszámoltatná a kormányt és a miniszterelnököt a Magyar Szakszervezeti Szövetség, hogy „vajon hány országnak, mennyi cégnek adta el a nemzetközi átlagbérnél jóval kevesebbért a magyar munkavállalókat”. Ezt annak kapcsán tette közzé a szövetség, hogy Orbán Viktor tegnap egy rádióinterjúban elismerte, van olyan ország – konkrétan a svédekről beszélt –, amelyiknek azért vannak befektetői Magyarországon, mert a kormány elfogadta, sőt hozzájárult egyebek között ahhoz, hogy kevesebb bért fizessen a magyar munkavállalóknak, mint otthon. A MASZSZ a hazai bérek és azok rendezése témában nyilvános vitára hívja a kormány illetékesét – olvasható a napi.hu-n.

Az Európai Unió 16 országában, köztük Magyarországon is hatályba lépett egy olyan szabályozási rendszer, amely jelentős mértékben megnöveli a külföldi munkavégzésekhez kapcsolódó adminisztratív terheket és kötelezővé teszi a foglalkoztatás helyén irányadó egyes munkajogi normák alkalmazását. Azon cégek, amelyek nem tesznek eleget az előírt kötelezettségeknek, akár 500 ezer eurós bírsággal is számolhatnak – írja az adozona.hu.

A munkáltató a munkavállaló rendelkezésre bocsátott eszközök használatát általános jelleggel jogosult ellenőrizni, amely jogosultság kiterjed az elektronikus levelező rendszerben szereplő levelekre is. Az ellenőrzés azonban nem jelenti azt, hogy a munkáltató korlátozás nélkül betekintheti a munkavállaló levelezésébe  írja a munkajog.hu.

2016. szeptember 1-től módosultak az iskolaszövetkezet keretében történő munkavégzésre vonatkozó szabályok – írja az ado.hu.

Egy munkavállalónak – elméleti jelleggel – korlátlan számú munkaszerződése, és ezzel munkaviszonya állhat fenn egyidejűleg, egészen addig, amíg az azokban foglalt kötelezettségeit, egymástól függetlenül teljesíteni tudja. Ettől élesen meg kell különböztetnünk azt a helyzetet, amikor a munkavállaló ugyan több munkáltató javára végez munkát, de azt csak egy munkaszerződés – azaz egy munkaviszony – keretei között teszi – olvasható a munkajog.hu-n.

A munka törvénykönyvének deklarált célja a tisztességes foglalkoztatás alapvető szabályainak megállapítása, tekintettel a munkáltató és a munkavállaló gazdasági és szociális érdekeire. E fennkölt és aligha vitatható célkitűzést a törvénynek nem minden rendelkezésében sikerült maradéktalanul érvényesíteni. Az új törvény egyik erősen vitatható szabályát a munkaidő fogalmának meghatározása jelenti – írja a das.hu.