A munkahelyi adatvédelem témája a személyes adatok védelmének talán legfontosabb része, hiszen akár munkavállalók, akár munkáltatók vagyunk, ezeket a szabályokat tudnunk és alkalmaznunk kell – írja az ado.hu.

A Kúria közelmúltban hozott ítéletei közül kiválasztott döntés alapját olyan munkáltatói jognyilatkozatok képezték, amelyek még a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényen (a továbbiakban: 1992. évi Mt.) alapultak, a bemutatott határozatokban kifejtett elvek azonban a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hasonló tartalmú szabályozása alapján is mérvadóak. A jogesetben az képezte vita tárgyát, hogy az alperes által a logisztikai feladatok tekintetében történt kiszervezés a munkaviszony megszüntetése jogszerű indokául szolgálhatott-e vagy munkáltatói jogutódlás valósult meg – olvasható a munkajog.hu oldalán.

Meddig mehet el a munkáltató a munkahelyre vonatkozó megjelenési szabályokkal? Áttekintjük, milyen keretek között írható elő kötelező viselet, avagy milyen feltételekkel tiltható ki a lábujjközös papucs vagy a spagetti pántos top a munkahelyről – írja a munkajog.hu.

Évről évre visszatérő téma, hogy beadassuk-e például az influenza elleni védőoltást. Sokan felteszik maguknak a kérdést, hogy előnyös-e számukra az oltás igénybe vétele, vagy esetleg több kárt okoznak-e annak beadatásával. Vannak azonban olyan helyzetben lévők, akiknek nincs mérlegelési lehetőségük, munkáltatójuk ugyanis kötelezi őket egy-egy védőoltás beadatására.

A versenytilalmi megállapodás alapján járó juttatás nem minősül munkabérnek – derül ki a Kúria döntéséből, melyet az ado.hu ismertetett. Ezért amikor e megállapodás szerinti ellenértéket a személyi alapbér összegének figyelembevételével határozzák meg, annak elkülönülten kell megjelennie, a személyi alapbér ugyanis más jogcímen járó juttatást nem foglalhat magában.

Megteheti-e a munkáltató, hogy -e az idei 40 euró helyett 60 euró napidíjat adniuk a munkáltatóknak jövőre külföldi kiküldetés esetén a munkavállalóiknak? – kérdezte egy olvasó. Surányi Imréné, az adozona.hu szakértője válaszában eloszlat egy általánosan tapasztalt félreértést.

Egyre népszerűbb a munkáltatók körében a munkaidőkeretben történő foglalkoztatás, ellenben hátulütői is lehetnek azoknál, akik nem jól sáfárkodnak a munkaerővel. Hogyan kell elszámolni, ha valamelyik munkavállaló több pihenőnapot kapott, mint amennyi a munkaidőkeret időszakában összességében járt volna neki, illetve, ha nem kapta meg esetleg az összes pihenőnapját, mert akkor szabadságon volt? – kérdezte egy olvasó. dr. Kéri Ádám az adozona.hu jogi szakértője válaszolt.

A 2016-os adótörvények számos változást tartalmaznak. A módosítások egyik fontos célja az adminisztrációs, illetve a fizetési terhek további csökkentése. A legfontosabb változásokat a PwC foglalta össze; ezúttal a speciális adózói kategóriákat tekintjük át.

Kiskereskedelmi üzleteket működtető vállalkozásnál a dolgozók az üzletek zárvatartása mellett vasárnap (december 27-én, illetve január 3-án) berendelhetők-e év végi leltározásra, s ha igen, milyen díjazásban, pótlékokban kell őket részesíteni? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária, az adozona.hu munkajogász ügyvédje válaszolt.

Győr-Moson-Sopron megyében egy járműalkatrész-gyártó cégnél a kétezer betanított munkásból több mint ezernek nem adták ki a tárgyévben a szabadságát, sőt akadt olyan dolgozó is, akinek az évek alatt „benn ragadt” szabadsága meghaladta a száz napot, de olyan alkalmazott is volt, aki a törvényben megengedett 250 órához képest 389 túlórát teljesített az idei harmadik negyedévig – írja a Magyar Idők.

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ