Manapság rengeteg információt teszünk közzé magunkról például közösségi portálokon, és a különböző internetes keresők is másodpercek alatt tudnak felfedni adatokat szinte bárkiről. A munkáltatók többsége pedig egyre jobban szeretne minden információt megtudni dolgozóiról, vagy épp azon személyekről, akik munkalehetőségre pályáznak nála. Így kérdésként merül fel: vajon egy magyar munkáltató végezhet-e, és ha igen, akkor milyen feltételekkel úgynevezett háttérvizsgálatot munkavállalók, illetve állásra jelentkezők esetében? A kérdésre a munkajog.hu szakértője keresi a választ cikkében.

A munkaidőt, legyen szó akár rendes, akár rendkívüli munkaidőről, a munkáltató jogosult beosztani. Lehetőségeinek azonban korlátokat szab A munka törvénykönyve (Mt.) – írja az rsm.hu/blog.

A munkaviszony megszűnésekor és megszüntetésekor a munkáltató köteles a munkavállaló részére a járandóságainak kifizetésén túl az igazolásait, adatlapjait kiadni, melyekre a hétköznapi nyelvben elterjedt a „kilépő papírok”, mint összefoglaló megnevezés használata. A munkáltatók által bevett gyakorlat, hogy ezeknek a dokumentumoknak a kiadására vonatkozó határidőket egységesnek tekintik, pedig jogszabály alapján eltérő időpontok vonatkoznak a kiadás teljesítésére. Az alábbiakban áttekintjük az ezekre vonatkozó rendelkezéseket – olvasható a munkajog.hu cikkében.

A társadalombiztosítási ellátások iránti igénybejelentési határidők ismerete rendkívül fontos, hiszen ezek ismeretében tudunk akár visszamenőlegesen is pénzbeli ellátás iránti igényt benyújtani, illetve nem mulasztunk el olyan igényérvényesítési határidőt, ahol igazolási kérelemnek nincs helye – írja az ado.hu.

A munkavédelemről szóló törvény (Mvt.) 2016. július 8. napján ismételten módosult. A munkavédelmi képviselőkre vonatkozó változásoknak megfelelő új szabályozás kialakításának, vagy a régi szabályok kiegészítésének a törvénymódosítás hatálybalépését követő hat hónapon belül szükséges eleget tenni.

Edzésre járó gyerek, napi gondozásra szoruló szülő, csőtörés a nyaralóban, szakorvosi vizsgálat délelőtt és társaik. Meddig kell tekintettel lenni a munkáltatónak a munkavállaló személyes körülményeire? Kötelező-e alkalmazkodni a munkaviszonyban a munkavállaló egyéb kötelezettségeihez, vagy mindez „egyéni szociális probléma”? – a kérdésekre a munkajog.hu szakértője keresi a választ cikkében.

Amíg országosan a vállalatok mintegy negyede, addig Budapesten közel egyharmada feketén foglalkoztatja munkavállalóit – mondta a Rádió Orientnek Sabacz Róbert, a Munkaügyi Ellenőrzési Osztály főosztályvezető-helyettese. Kiemelte: az illegális foglalkoztatás melegágya még mindig az építőipar, de sok ilyen esetet tárnak fel a kereskedelemben és a vendéglátóiparban is.

Komoly hátránnyal kell számolnia, ha nem tudja, milyen papírokra van szüksége munkaviszony létesítésekor. A munkavállaló ugyanis kötelezhető korábbi munkahelyi papírjainak a bemutatására/átadására, másrészt jól felfogott érdeke, hogy tudja igazolni például a biztosítási jogviszonyát vagy azt, hogy nincs tartozása. Mire hivatkozhat a munkáltató, illetve a munkavállaló? Olvasói kérdésére dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszolt az adozona.hu oldalán.

A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség. Ezért ha a munkáltató a határozott időre kötött munkaszerződés jó erkölcsbe ütközését állítva azt a határozatlan időre szóló jogviszony indokával számolja fel és alkalmazza annak jogkövetkezményeit, a jogviszony jogellenes megszüntetésének kimondása iránt indított perben bizonyíthatja azon körülményeket, amelyet a semmisség megállapítására indították – a Kúria eseti döntése a munkajog.hu oldalán.

Mikor lehet jogot formálni a karácsonyi extra juttatásokra? Lehet-e jogot alapítani egy bevett munkahelyi juttatási gyakorlatra? Hogyan térhet el a korábbi gyakorlatától a munkáltató? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a munkajog.hu.