Milyen esetekben vonhat le összeget a munkáltató a munkabérből és milyen kötelezettségei és felelőssége van a munkáltatónak ebben az esetben? – a kérdésre a munkajog.hu szakértője válaszol.

Ausztriában a munkavállalók öt évre visszamenőleg nyújthatnak be adóbevallást és nem is mindegyiküknek kötelező, mégis sok magyar mostanában teszi ezt meg, mert kedvezményekre, visszatérítésekre számít. A Magyar Szakszervezeti Szövetség segítségével a kisalfold.hu összegyűjtötte a fontosabb tudnivalókat.

Kevéssé ismert tény a munka törvénykönyvével kapcsolatban, hogy a munkaszerződést nem csak felmondással vagy közös megegyezéssel lehet megszüntetni, hanem elállással is. Az elállási jog azt jelenti, hogy egy már megkötött szerződés valamelyik fél nyilatkozata alapján a megkötésének időpontjára visszamenőleges hatállyal megszűnik. A munkáltatókra és munkavállalókra vonatkozó pontos szabályokat dr. Rátkai Ildikó munkajogász segít megérteni a Piac és Profit oldalán.

Amit fontos első körben leszögezni: (főszabályként) a munkáltatói utasítást ebben az esetben is végre kell hajtani, a munkavállaló azt jogszerű indok nélkül nem tagadhatja meg. Az utasítási jog viszont ez esetben sem lehet korlátlan vagy rendeltetésellenes (nem vezethet mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására) – írja a szabim.blog.hu oldalán dr. Szabó Imre Szilárd.

A munkáltatói adómegállapítás az ellenőrzés és a jogkövetkezmények szempontjából a magánszemély adóbevallásának minősül. Így bizonyos esetekben azt a magánszemélynek kell önellenőrzéssel helyesbítenie. Ha viszont a munkáltató az adót tévesen állapította meg, a hibát neki kell helyrehoznia, de a magánszemély helyett az adót ekkor sem fizetheti meg – írja az ado.hu.

Mai bejegyzésünkben egy lényeges, de kevéssé közismert témával foglalkozunk (a megszokottnál valamivel több jogszabályi hivatkozással): bemutatjuk, hogyan lehet eltérni a munka törvénykönyve rendelkezéseitől – írja dr. Schnider Marianna SzMDSz érdekvédelmi alelnök, munkajogi szakjogász az szmdsz.blog.hu oldalán.

Mikor lesz az első munkanap, miután a munkavállaló aláírta a munkaszerződését? Ezt az időpontot a felek szabadon meghatározhatják, ám aznap a munkaviszony akkor is elkezdődik, ha valamilyen okból a munkavállaló mégsem lép munkába – a kérdésekre dr. Kártyás Gábor munkajogász válaszol a munkajog.hu-n.

Cikkünkben a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szt.) rendelkezéseivel, továbbá a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szabályaival kapcsolatban felvetődő, gyakorlati képzéssel, kötelező szakmai gyakorlattal, valamint az ennek ideje alatt bekövetkező keresőképtelenséggel, a nyilvántartások vezetésével, a táppénzre való jogosultsággal összefüggő kérdésekre térünk ki, melyek e két utóbbi törvény együttes, illetve egymással összefüggésben történő alkalmazásával válaszolhatóak meg – írja a munkajog.hu.

A munka törvénykönyve előírásai szerint a munkaszerződés alapján a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni. Általánosságban elmondható, hogy a munkavégzés ellenértéke a munkabér, azonban a jogszabály bizonyos esetekben előírja a munkavállaló díjazását munkavégzés hiányában is – írja a munkajog.hu.

A munkahelyi diszkrimináció valódi problémát jelent ma Magyarországon, és  felszámolása igen sok nehézségbe ütközik. A munkavállalók általában tartanak a munkáltatóktól, a munkahelyük elvesztésétől, így inkább elszenvedik a hátrányos megkülönböztetést, és inkább hallgatnak, mintsem a jogot állítanák maguk mellé – írja a munkajog.hu.