Közösségi oldalakon, levelezőlistákon gyakran futótűzként terjed annak híre, ha valakinek az egészségi állapota sürgősen, irányított véradást igényel. Ezek az akciók nem egyszer életet mentenek, a késlekedés viszont jóvátehetetlen következményekkel járhat. Mit tehet a munkavállaló, ha alkalmas lenne a véradásra, de közben dolgozni kellene mennie? Az ado.hu cikkében ezekre a kérdésekre keresi a választ.

 A munka törvénykönyve nem ismer olyan fogalmat, hogy nyári szabadság annak ellenére, hogy a legtöbben természetesen nyáron szeretnének hosszabb szabadságra elmenni - mondta az InfoRádiónak Bodnár Lilla ügyvéd, munkajogász.

A részmunkaidőben, vagy netán otthonról dolgozó kollégának kevesebb, míg utóbbi esetben nem annyira kötött idejű munkaóra áll a rendelkezésére. Így nekik nagyobb szükségük van arra, hogy világosan meghatározzuk a szerepüket és feladataikat. Emellett a motiválásuk és az irányításuk módja is eltérhet a szokásos munkarendben dolgozókétól. De fontos részei lehetnek a csapatunknak, így érdemes figyelni rájuk – olvasható a Piac és Profit cikkében.

A 2013-as Ptk. 3: 112.§ (1) bekezdése alapján a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. A két jogviszonyra vonatkozó jogszabály egymástól eltérő rendelkezéseiből fakadóan adódik a kérdés minden természetes személy ügyvezető és gazdasági társaság számára: melyik megoldás szolgálja jobban a felek érdekeit? Az összehasonlítás számos különböző szempontból lehetséges, jelen írásban a vezető tisztségviselő gazdasági társasággal szembeni felelősségének szabályait kíséreljük meg felvázolni, hangsúlyozva a főbb hasonlóságokat és különbségeket – írja az ado.hu.

Kell-e külön megbízási szerződést készíteni az ügyvezetői tevékenységek ellátására, van-e lehetőség díjazás nélkül végezni ezeket a feladatokat? Milyen bejelentési és járulékfizetési kötelezettség terheli a kft.-t a megbízási jogviszony alapján? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász szakértő válaszolt.

 Néhány hónappal ezelőtt nagy felháborodást váltott ki a szakszervezetek körében a Munka Törvénykönyvének tervezett módosítása, amelyben a munkaidőkeret meghosszabbítására nyújtott be javaslatot az Országgyűlés gazdasági bizottsága. Eszerint a jelenlegi 12 hónapról 36 hónapra nőne az az időszak, amelyben a munkáltató beoszthatja a felhasznált és fel nem használt munkaórák számát. A törvényjavaslatot – szerencsére – elvetették az erőteljes szakszervezeti ráhatás miatt, ám így is igencsak kiszolgáltatott helyzetben vannak a munkavállalók a munkaadókkal szemben, amely részben a nem kifejezetten munkavállaló-barát Munka Törvénykönyvének tudható be. Ezt támasztja alá az NGM által nemrégiben kiadott jelentés is – olvasható a Kettős Mérce írásában.

A borravalóval kapcsolatos adózási és adminisztrációs munkákról érdeklődött az adozona.hu olvasója. Kérdéseire Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő válaszolt.

2017-től új kormányrendelet szabályozza a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségét. Cikkünkből megtudhatja az alapítványok és az egyesületek könyvvezetésére és beszámolókészítésére vonatkozó főbb szabályokat – írja az adozona.hu.

Kell-e szakképesítéssel rendelkeznie a kávéház dolgozójának, vagy elég, ha a tulajdonosnak kereskedelmi végzettsége van? – kérdezte az adozona.hu olvasója.  Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.

A munka- és pihenőidő szabályai közül kiemelt jelentősége van a szabadságra vonatkozó munkajogi előírásoknak, melyek megtartását a munkaügyi felügyelet minden évben szigorúan ellenőrzi is – írja az adozona.hu.