A kártérítési jog egyik alapelve a teljes kártérítés elve, azaz a károsultat olyan helyzetbe kell hozni, mintha károkozásra nem került volna sor. A teljes kártérítés elve ugyanakkor kizárja, hogy a károsult a károkozás folytán gazdagodjon, azaz ha a káreseményből rá nézve előnyök is származnak, azokat a fizetendő kártérítés összegéből le kell vonni. Ezt nevezzük a káronszerzés tilalmának. A bírói gyakorlat töretlenül alkalmazza ezt az elvet. A munka törvénykönyvében kifejezetten ugyan nem, de bizonyos rendelkezések útján ott is megjelenik – írja a munkajog.hu.

Az utóbbi években jelentősen megnőtt azon munkavállalók létszáma, akik külföldön végeznek munkát. A jelen téma szempontjából azonban nem a tartósan kitelepedett, a fogadó ország joga alapján munkát vállalók helyzetét vizsgáljuk, hanem azt a helyzetet, ha a magyar munkáltató magyar munkavállalója végzi munkáját külföldön - írja a HR&Munkajog.

A 10 éves Egyenlő Bánásmód Hatóság szakmai sorozatának első kiadványát a munkahelyi zaklatás témakörében készítették el a hatóság munkatársai. A munkaviszony jellegéből és a munkahelyek hierarchikus szervezeti felépítésből adódóan a foglalkoztatásban a zaklatás előfordulási aránya – egyéb területekhez képest – igen magas. A zaklatással kapcsolatos ügyek többsége a foglalkoztatáshoz kötődik az EBH esetjogában is. A munkajog.hu cikksorozatának első részében a zaklatás és a szexuális zaklatás fogalmával foglalkoztak.

 A munkaerő-kölcsönzés már önmagában is a legatipikusabb atipikus munkaviszony. A munkajog.hu megvizsgált pár példát, mi történik, ha a kölcsönzött munkavállaló munkaszerződése még további atipikus jegyeket tartalmaz.

Adott egy vidéki munkahelyen dolgozó munkavállaló, akit napi 4 órában, általános munkarendben foglalkoztat a munkáltató. A munkáltató döntése alapján a munkavállalót budapesti székhelyére rendelte fel. Az Mt. 53.§. (2.) alapján amennyiben a munkaviszony részmunkaidőre jött létre úgy a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy a 352 órát arányosítani kell. Azonban nem egyértelmű, hogy mi minősül arányosításnak? Jelen esetben a munkavállaló csak évi 22 napot foglalkoztatható így vagy 176 órát. Illetve melyik (nap vagy az óra) az irányadó jelen esetben. Az óraszám csak egyenlőtlen munkaidő beosztás alkalmazásakor vehető figyelembe? - az olvasói kérdésre dr. Kártyás Gábor, a munkajog.hu szakértője válaszolt.

Az, akire Magyarországon a társadalombiztosítás szabályai kiterjednek és nem biztosított, valamint egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult – a kockázatközösség elve alapján – egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére köteles. A járulék fizetését az adóhatóságnál kell kezdeményezni. Egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésével az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira lehet jogosultságot szerezni. Betarthatatlan, de létező szabály, hogy a fizetés nélküli szabadság időtartamára is egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni – írja az ado.hu.

Munkaviszony helyreállítása szélesebb körben, szigorodó kártérítési szabályok jogellenes munkaviszony megszüntetés esetére. Változóban a foglalkoztatással kapcsolatos szabályozás. Elkészült az Mt. módosításának tervezete – írja a jogiforum.hu.

Érdemes volt a kismamának az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordulnia: a megszűnt határozott idejű - többször meghosszabbított - munkaszerződését visszamenőleges hatállyal 2014. május 1-től határozatlan idejű munkaszerződésre változtatták – írja a munkajog.hu.

Újraindítja magyar nyelvű munkajogi tanácsadását eisenstadti, neusiedli és oberwarti irodáiban az Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB, Österreichischen Gewerkschaftsbund) – tudta meg a kisalfold.hu.

A rendkívüli munkára és a pótlékokra vonatkozó eltérő szabályozás vonatkozik a közszférában – írja a munkajog.hu.


Ha Te is szeretnél a rabszolgatörvény ellen tiltakozni a Facookon és szeretnél egy ilyen keretet a profilképedre, akkor:
1. kattints a profilképedre
2. kattints a "keret hozzáadására"
3. írd be a keresőbe, hogy "Stop rabszolgatörvény"
4. húzással igazítsd a kívánt helyre
5. add meg, mennyi ideig akarod használni
6. fogadd el a változtatásokat

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ