Tulajdonképpen már biztosra vehető, hogy jövőre a minimálbér bruttó 200 ezer, a bérminimum pedig 260 ezer forint lesz. Ezzel borítékolhatóan még jobban kitágul a nyugdíjasokat sújtó olló, az árak pedig biztosan emelkednek.

Fontos, hogy egyre több olyan cég legyen a magyar gazdaságban, amelyek jól megfizetik munkatársaikat, ezért cserébe erős növekedési potenciált kapnak - hangsúlyozta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Hohn Krisztina, az LMP országgyűlési képviselője kérdést intézett Kásler Miklóshoz, hogy januártól pontosan mekkora béremelésben részesülnek az egészségügyi szakdolgozók. A válasz: 21 százalékkal, a legutóbbi bérhez képest. A kormány 30 százalékos pluszt emleget, ami azonban a 2018-as szinthez képest igaz. Az mfor.hu cikke.

A visszamenőleges nyugdíjemelés összegét november 12-én a "rendes" nyugdíjjal együtt kapják meg azok, akiknek a bankszámlára érkezik a juttatás.

Szabadon folytatódhat a perverz újraelosztás kíméletlen rendszere a munkáltatók és az állam új egyezségében. A minimálbér bruttó 200 ezer forintra való növeléséért cserébe a kormány tovább csökkentené a vállalkozások egyébként is rendkívül alacsony adóterheit, csökkentenék a szociális hozzájárulás mértékét, kivezetnék a szakképzési hozzájárulást és fenntartanák az önkormányzatok forráshiányosságát kiváltó helyi iparűzési adó (hipa) korlátozását. A Mérce cikke.

Gyakorlatilag eldőlt, hogy jövőre a minimálbér bruttó 200 ezer forintra, a garantált bérminimum 260 ezer forintra nő  – mondta a VG-nek Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának legutóbbi tárgyalása után. A kormány előzőleg kiegészítette a korábbi 4 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho) csökkentésére vonatkozó javaslatát a munkáltatói oldal igényével, így jövőre a kisvállalati adó (kiva) 10 százalékra mérséklődhet. Mészáros Melinda jelezte, hogy maradt még néhány nyitott kérdés, de jövő héten már a megállapodás szövegét fogalmazhatják.

A Mozdonyvezetők Szakszervezete azonnali hatállyal tárgyalásokat kezdeményez a mozdony- és motorvonat vezetőinek bérfejlesztéséről, számol be a szakszervezet a weboldalán. Mint írják, a minimálbér 20%-os emelése, valamint az infláció vártnál jóval magasabb szintje és a GDP várható növekedése teszi indokolttá a bérek emelését. A Mérce cikke.

Minden jogosult, 2,5 millió nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülő ember maximális, 80 ezer forintos nyugdíjprémiumot kap novemberben a megemelt összegű ellátása mellett  - mondta még október elején Novák Katalin, a családokért felelős tárca nélküli miniszter, hogy ez 200 milliárdnyi többletbevételt jelent az érintetteknek – írja a napi.hu.

Isten malmai is lassan őrölnek, hát még a kormányé, pontosabban az oktatási államtitkárságé. Főleg, ha a megkezdett sztrájktárgyalásokról van szó közte és a szakszervezetek között. Hogyan állnak a tárgyalások? Szó szerint állnak – kaptuk meg kérdésünkre a választ Gosztonyi Gábortól, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnökétől. Időhúzás folyik, pedig a béremelés szükséges ugyan, de még az is kevés. A pedagóguspálya presztízsét szintén emelni kell, és ebben már az is sokat számíthat, ha a kormány – összekacsintva a pedagógusellenesekkel – nem uszítaná a pedagógusok ellen a társadalmat, hanem belátná, hogy az oktatás valóban befektetés a jövőbe - írja a hirklikk.hu.

Legalább 60 százalékos béremelésre lenne szükség ahhoz, hogy meg lehessen állítani a tanárok elvándorlását – vélik a pedagógus-szakszervezetek. A PSZ és a PDSZ szerint is problémát jelent, hogy még ma is a 2014-es minimálbérből számítják ki a tanárok fizetését. A DK szerint a kormány által felvett devizahitelből jutna a pedagógusok bérének emelésére is. Az MSZP úgy látja, a következő kormány 4 év alatt, két lépcsőben képes lenne akár 65 százalékot is emelni. Az ATV Híradójának riportja.