Az országgyűlési választás előtti év végéhez közeledve kirajzolódtak a kormány kampányidőszakra időzített ígéretei, juttatásai, kiosztott kedvezményei: februárban érkezhet meg a gyereket nevelők szja-visszatérítése, 2022 elejétől él a fiatalok szja-mentessége, és 2021-2022-ben igényelhető a lakásfelújítási támogatás is. A bőkezűen szórt kedvezményeknek fontos része a nyugdíjasoknak kiosztott juttatáscsomag is. A g7.hu összefoglalója.
A nyugdíjasok megvásárlási kísérlete választások előtt azonban egyáltalán nem a mostani Orbán-kormány találmánya, olyannyira, hogy még nem dőlt el, a következő hónapokban Orbán Viktor ad többet nekik, vagy Gyurcsány Ferenc 2006 tájékán, Medgyessy Péter ígéreteit beváltva.
Hogy megértsük ezeknek az intézkedéseknek a kontextusát, menjünk végig a nyugdíjasoknak tett ígéretek történetén, a 2002-es választások előtti kampánnyal kezdve. Az első Orbán-kormány 2002 tavaszán csupán egy extra 3 százalékpontos, a választási és az azt megelőző évre vonatkozó nyugdíjemelést hajtott végre. Az MSZP akkoriban 19 ezer forintos nyugdíjkiegészítéssel (mai értékén 36 800 forint) és 50 százalékos özvegyijárulék-emeléssel kampányolt, egészen addig, amíg Medgyessy Péter be nem dobta a 13. havi nyugdíj bevezetésének ígéretét, amiről a Fidesz akkor azt mondta, hogy az ország gazdasági helyzete nem teszi lehetővé.
A 13. havi nyugdíj bevezetését az MSZP-kormány a ciklus végére fejezte be, erre ráígérni már nem is tudott. A Fidesz azért megpróbálta: akkoriban dobták be a 14. havi nyugdíj ötletét egy törvényjavaslat formájában. Mivel azonban azt a választást a párt elvesztette, ebből nem lett semmi.
A 2008-as válság kitörése után természetesen nem az volt a kérdés, hogy mit adnak a nyugdíjasoknak, hanem hogy mit vesznek el. A Bajnai-kormány megszüntette a 13. havi nyugdíjat, törvénybe foglalva helyette a nyugdíjprémium intézményét, pontosabban a prémium jövőbeni ígéretét.
A 2014-es választások előtt a rezsicsökkentés volt a mindent vivő kampányfegyver, de ez értelemszerűen nem csak a nyugdíjasokra vonatkozott. A 2018-as ciklus vége előtt egyrészt – a juttatást a GDP-növekedés mértékéhez kapcsoló Bajnai-törvénynek megfelelően – a kormány épp 2017 novemberében adhatott először nyugdíjprémiumot. Emellett a választás előtti karácsonyi bónuszként, aztán húsvéti ajándék címén a választások előtt egy héttel érkezett meg az idősekhez egy-egy tízezer forintos Erzsébet-utalvány. Ez azonban eltörpül a mostani pénzosztás mellett.
Az idősek ebben a hónapban kapják kézhez a – tervezettnél magasabb infláció miatt járó – 1,2 százalékos kiegészítő nyugdíjemelést, valamint a nyugdíjprémiumot, amely az előzetes tervekkel ellentétben egységesen, minden nyugdíjjogosult számára 80 ezer forint.
A 13. havi nyugdíjat a kormány tavalyi terve szerint a 2021 és 2024 közötti években heti részletekben akarta bevezetni, éppen úgy, mint a Medgyessy Péter, majd Gyurcsány Ferenc vezette kormányok 2003 és 2006 között. De Orbán a rádióban szeptember végén erre is ráígért: azt mondta, szeretné, ha 2022 februárjában a nyugdíjasok nemcsak a 13. havi nyugdíj felét, hanem a teljes összeget megkapják. Erről azonban egyelőre nincs végleges döntés, nemrég a miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy ott lohol a pénzügyminiszter nyakán, hogy teremtse elő ennek a fedezetét.
Mennyibe kerül ez a pénzosztás, és mennyiben köszönhető ez a mostani kormánynak? Mivel a nyugdíjprémium intézményét még a Bajnai-kormány foglalta törvénybe, helyesebb, ha csak azzal az összeggel számolunk, amennyivel az egységesen 80 ezer forint miatt meghaladja a kifizetés a költségvetésben tervezettet. Ez az összeg 146,5 milliárd forint.
A 13. havi nyugdíj kétheti részének kifizetése jövőre 160 milliárd forintba kerülne, ha viszont tényleg teljes hónapnyi összeget utalnak majd a nyugdíjasoknak, akkor ennek értelemszerűen a duplája, 320 milliárd forint a költségvetési hatás.
Nehéz elképzelni, hogy ez ne múlná felül magasan a 2002 és 2006 közötti kormányok kampányígéretek nyomán nyugdíjasokra fordított összegeit, pedig ez a helyzet, csak figyelembe kell venni az infláció hatását is.
A nyugdíjprémiumhoz leginkább a már említett 2002-es egyszeri 19 ezer forintos kifizetés – amelyet a nyugdíjszámítás szabályának megváltoztatását kritizálva ígért meg az MSZP – áll a legközelebb, amely abban az évben 53,6 milliárd forintba került a költségvetésnek. Ez mai áron (már az idei inflációval is számolva*) mintegy 102 milliárd forintnak felel meg.
Mint említettük, a 13. havi nyugdíjat fokozatosan vezették be, ez a költségvetésnek 2003-ban 30 milliárd forintba került, 2004-ben 65,5 milliárdba, 2005-ben 107,4 milliárdba, majd 2006-ban az immár teljes havi összeg 155 milliárdba. Ekkor persze már nem Medgyessy Péter, hanem Gyurcsány Ferenc kormányzott, de ha már úgyis őt tette meg a fideszes kommunikáció a fő ellenféllé, számoljunk ezzel az évvel. A 155 milliárd forint mostani árszínvonalon 256 milliárd forint.
De ez még nem minden, mert az MSZP-SZDSZ kormányok megvalósították az özvegyi nyugdíjak jelentős emelését is, igaz, elég kacifántos módon. A ma már 30 százalékosként ismert özvegyi nyugdíjat ők emelték fel 20 százalékról, két lépcsőben, 2003., illetve 2004. november 1-jétől. Emiatt elég nehéz megmondani, hogy ez pontosan mekkora terhet jelentett a költségvetésnek, de az elszórt információk arra utalnak, hogy akkor egy évre vetítve 36 milliárd forintról lehetett szó. Ez mai áron mintegy 62 milliárd forint.
Emellett, ha már 2006-ot tettük meg viszonyítási évnek, számolni kell a ma már 60 százalékosként ismert ideiglenes özvegyi nyugdíj emelésének első (50-ről 55 százalékra történő) emelésével is, amely akkor 10,6 milliárdba került, mai áron 18 milliárd forintba. (A mérték 2007-ben emelkedett 60 százalékra, ez az 5 százalékpontos emelés akkor 12,6 milliárdba került, de ezzel már nem számoltunk.)
A könnyebb áttekinthetőség érdekében mindezt táblázatba is foglaltuk:
Orbánnak ígéretben már sikerült felülmúlnia a 2002-es szocialistákat, a megvalósításban azonban csak akkor jön ez össze, ha tényleg a teljes 13. havi nyugdíjat kifizetik jövőre.
Módszertanilag persze vitatható, hogy össze lehet-e adni a 2002-es egyszeri kifizetést a 2006-os összegekkel, de egyrészt az akkori ígéreteket igyekeztünk számszerűsíteni, és a fokozatos megvalósítás miatt ez csak 2006-os adatokkal lehetséges. Másrészt ha jövőre mégis csak kétheti plusznyugdíj érkezik, akkor mindenképp elmaradna a mostani kormány 2006-tól, akkor is, ha a 19 ezer forintokkal nem számolnánk. (Az alábecsült inflációt kompenzáló emelést, továbbá a nyugdíjak számításának vagy a korhatárnak a megváltoztatását egyik oldalon sem vettük számításba.)
Más a sorrend, ha mindezt az ország gazdasági teljesítményéhez viszonyítjuk. A fenti intézkedések 2006-ban (a 2002-es összeggel itt már nem számolva) az ország bruttó hazai termékének körülbelül 1,38 százalékát tették ki. Az idénre várható adatok alapján viszont a két eltérő évre eső kifizetést együtt számolva 0,92 százalék a GDP-arányos összeg teljes 13. havi nyugdíj esetén, félhavival pedig csak 0,6 százalék.
Ha viszont az államadósságot nézzük, kevesebb tér látszik az osztogatásra. Ez 2006 végén a GDP arányában 62,4 százalékot tett ki, jelenleg viszont 77-78 százalék körül van. Igaz, most kedvezőbb az adósság szerkezete, és egyelőre az EU is elnézőbb. Ahogy Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese a 24.hu-nak mondta, mivel felfüggesztették a költségvetési hiánynál a szigorú 3 százalékos uniós korlátot, a politikusok azt érezhetik, hogy a válságra hivatkozva megnőtt a mozgásterük a költekezésre.
Forrás: g7.hu
Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!