Több mint tízszeres különbség is lehet az óránként számított munkaerő-költségek között, amelyek tavaly 4,1 és 41,3 euró között mozogtak az Európai Unióban (EU) - derült ki az Eurostat, az EU statisztikai hivatalának közzétett adataiból – írja a Piac és Profit.

Az Országgyűlés kedden lehetővé tette, hogy a szociális ellátásokat ne csak az ügyfél rosszhiszeműsége, hanem más jogosulatlanság miatt is vissza lehessen követelni.

„Amióta transzparensek lettek a fizetések és a bérezési rendszer, munkatársaink maguk szólnak, ha valakinek nem megfelelően értékeltük a teljesítményét, vagyis jelzik, ha valamelyik kollégának felfelé kellene módosítani a fizetését” – mondta a hvg.hu-nak Szekeres Péter, a Neticle Technologies egyik alapítója. Ezzel az idehaza sosem látott lépéssel a cég megszabadult egy sor feszültséget gerjesztő tényezőtől, folyosói susmusoktól, egyéni bérlobbiktól. Lényegesen erősödött viszont a bizalom és javultak a teljesítmények is.

A munkáltatók túlnyomó többsége – egy friss felmérés válaszadóinak 83 százaléka – pontosan ugyanakkora keretből gazdálkodna, mint most, ha bevezetnék az új, 2017-re ígért, egyelőre nehezen körülhatárolható béresített cafeteria-rendszert. Vagyis nem szívesen adnának hozzá a bérjellegű kiadásokhoz. Az is egyértelmű ugyanakkor: a legtöbb cégnél használnák a néhány héttel ezelőtt Orbán Viktor által beharangozott „kettős bérrendszert” – olvasható a Népszabadság cikkében.

Aláírta a volt Volán cégeket, jelenlegi közlekedési központokat képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel a még húsvét előtt szóban kötött béremelésre vonatkozó megállapodást a Közúti Közlekedési Szakszervezet. Információink szerint a másik, erről tárgyaló szakszervezet szintén erre készül. A keretmegegyezés lényege, hogy a január 1-jétől érvényes országos átlagos béremelés mértéke meghaladja majd a 3 százalékot. A havi 190 ezer forint alatt kereső dolgozók bére 5 százalékkal növekszik – tudta meg a haon.hu.

A lezajlott a bértárgyalások újabb fordulója a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) és a Tesco vezetősége között. A munkavállalói képviselet szerint a kilátások igen biztatóak – írja a napi.hu.

3-4,5 százalékos béremelésről állapodott meg az SZKT vezetése a cégnél működő két szakszervezettel. A harmadik még egyeztet – tudta meg a delmagyar.hu.

Perek százai indulhatnak az egri Markhot Ferenc kórház ellen, mert az intézmény vezetése a három évvel ezelőtti állami tulajdonba vétel óta nem fizet cafeteriát dolgozóinak. A szakszervezet eddig öt munkavállaló nevében fordult bírósághoz, a Kúria januári határozata alapján sikerrel. Az intézményt kötelezték az öt dolgozónak, valamint a rajtuk kívül érintett 1495 munkavállalónak a cafeteria kifizetésére. Ennek ellenére a kórház a mai napig nem egyenlítette ki tartozását, amely félmilliárd forintot jelent. A Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke szerint ezt a kórház egymaga nem lesz képes megtéríteni, ezért levélben kért segítséget a miniszterelnöktől.

Megállapodott csütörtökön a sopronkövesdi Autoliv Ipari és Kereskedelmi Kft. vezetése és a munkavállalókat tömörítő Vasas Szakszervezeti Szövetség helyi képviselete a bérek emeléséről - tájékoztatta a vállalat az MTI-t.

A cégen belüli megállapodása ellenére csaknem negyven vezető beosztású dolgozó kapott olyan mértékű – akár 90 százalékos – béremelést, amelyről egy átlagos postahivatali dolgozó nem is álmodhat – írja az mno.hu.


Ha Te is szeretnél a rabszolgatörvény ellen tiltakozni a Facookon és szeretnél egy ilyen keretet a profilképedre, akkor:
1. kattints a profilképedre
2. kattints a "keret hozzáadására"
3. írd be a keresőbe, hogy "Stop rabszolgatörvény"
4. húzással igazítsd a kívánt helyre
5. add meg, mennyi ideig akarod használni
6. fogadd el a változtatásokat

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ