A munkavállalói magatartás, a munkavállalói közrehatás befolyásolja a munkáltató munkajogi kárfelelősségének alakulását azzal, hogy két ponton kapcsolódik a felelősséghez. Az egyik kapcsolódási pont a kártérítési felelősség alóli mentesülés körében jelenik meg. A másik pont pedig a kármegosztás.
A nyugellátások pontos, időben történő megállapíthatósága érdekében szigorú előírások biztosítják, hogy az ehhez szükséges bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettséget megfelelően teljesítsék az érintettek, közöttük a munkáltatók is. Jó tudni azt is, hogy milyen következményei vannak a hibáknak, vagyis annak, ha nem megfelelően, esetleg egyáltalán nem, vagy késedelmesen történik meg az előírt adatszolgáltatás, a bejelentési, nyilvántartási kötelezettség teljesítése. Az ado.hu cikke.
A kiegészítő emeléssel a 2,6 millió nyugdíjasnak együttesen 184 milliárd forint pluszpénzt folyósít egy hónap múlva az államkincstár. Kérdés, hogy a 10 százalék feletti inflációnál mennyire lesz érezhető az emelés.
A kiegészítő emeléssel a 2,6 millió nyugdíjasnak együttesen 184 milliárd forint pluszpénzt folyósít egy hónap múlva az államkincstár. Kérdés, hogy a 10 százalék feletti inflációnál mennyire lesz érezhető az emelés.
Az, hogy egy adott társadalomban, vagy épp egy cégnél mennyit kell dolgozni sok mindentől függ: a területre jellemző kultúrától, a technológiai szinttől, a túléléshez szükséges erőfeszítésektől vagy épp a dolgozók érdekérvényesítési képességeitől és az ezzel kapcsolatos törvényektől is. Miután már Magyarországon is kísérleteznek a négynapos munkahéttel, már nagyvállalati szinten is – a Magyar Telekomnál indul ennek a tesztje –, érdemes körülnézni, hogy nemzetközi szinten milyen tapasztalatok gyűltek össze. A Világgazdaság cikke.
Élőképes demonstrációt tartott a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) új Orbán-kormány megalakulásától megszűnő egykori Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Szalay utcai épülete előtt.
Az Adó szaklap legújabb lapszámából megtudhatja, hogyan kell elszámolni az utazással kapcsolatban felmerülő költségeket, milyen béren kívüli juttatások biztosíthatók 2022-ben a munkavállalóknak és van-e az adózó vonatkozásában jogszabályban foglalt iratőrzési kötelezettsége a könyvelőknek?
A kormány nem hivatkozhat arra, hogy késnek az uniós pénzek, szükség esetén önerőből is meg kell oldania a pedagógusbérek rendezését – mondta lapunknak a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Azonnali, 45 százalékos béremelést tartana szükségesnek, amely a számításaik szerint pusztán a presztízsberuházásokra szánt források átcsoportosításával előteremthető lenne.
Jelentős lépésnek és a munkavállalók képviselőjeként az érdekvédelem sikerének is tartja a Magyar Szakszervezeti Szövetség az európai minimálbér keretrendszeréről szóló, június 7-én született előzetes uniós megállapodást. A MASZSZ azt reméli, hogy ez a kollektív szerződések elterjedését, a szakszervezetek megerősödését és a dolgozók biztonságos béremelési rendszerének kialakítását is tartalmazó előírás forradalmi változást eredményez a magyar mozgalomban, a dolgozói érdekvédelemben. Az Inforádió cikke.
A szakszervezet érdekképviseleti munkáját számos törvényi jog biztosítja. Ám mi a teendő, ha a munkáltató nem tartja be ezeket a szabályokat? Mit tehet az érdekképviselet, ha a munkáltató nem hogy együttműködni nem kíván, de még a szakszervezet törvényben garantált jogait sem biztosítja? Az ado.hu cikke.
© 2024 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu