Nem tűri az ünneprontást a belügyminiszter. Pintér Sándor nem volt hajlandó beszélni az egyenruhások béremelésének ellentmondásairól a kerítésépítésben részt vevő rendőrök megjutalmazásakor. A tárcavezető helyett a Belügyminisztérium sajtóosztálya válaszolt. A levélben az olvasható – egyebek mellett –, hogy a rendvédelmi dolgozók átlagosan nettó 26 százalékos béremelést kaptak, amivel többségük elégedett. De azt a szaktárca sem vitatja, hogy az illetményrendszer ma még nem igazságos – olvasható a HírTv oldalán.

2013-ban Magyarországon több mint 18 százalékkal kevesebb volt a nők fizetése a férfiakéhoz képest.

Úgy tűnik, egyre több munkaadó látja be: kénytelen többet fizetni, ha nem akarja elveszíteni a jól képzett kollégákat. A reálbérek több mint két és fél éve nőnek, és a kormány a minimálbér-emelés mellett is elkötelezte magát – írja a Világgazdaság.

Az Auchannál 10 százalékkal nőttek a bérek, az IKEA egy évben kétszer is megvizsgálja alkalmazottai fizetését. A Lidl még az Auchanra is ráígért, a Tesco egymilliárdot költött bérfejlesztésre. Szakemberek és pénztárosok szerint a kereskedelem még mindig rosszul fizető ágazat – írja az Origo.

Többen kimaradtak a bérfejlesztésből a belügyi dolgozók közül – mondta a Lánchíd Rádióban a Független Rendőr Szakszervezet elnöke.

Az idén 3-4 százalékos átlagos bérnövekedéssel számolnak az MTI által megkérdezett elemzők, és mivel az infláció 0 százalék körül mozog, a béremelkedés ütemével körülbelül azonos mértékben emelkednek várakozásaik szerint a reálbérek. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) azt emelte ki, hogy immár 32 hónapja töretlenül nőnek a reálbérek Magyarországon.

Az év utolsó hónapjai sok cégnél a bértárgyalások időszaka is, amelyek eredményeként kiderül, mennyivel emelkednek jövőre a fizetések. A Buksza a tárgyalások indulása előtt arra volt kíváncsi, melyek azok az ágazatok, amelyekben a hivatalos KSH-adatok szerint alacsonyabbak a havi nettó fizetések, mint az átlagnyugdíj. (A jövő évi költségvetés egyébként 1,6 százalékos nyugdíjemeléssel kalkulál.)

Egész szakmák halhatnak ki Magyarországon – ám nem elöregedés okán: a kivándorlás és a közmunka torzíthatja be a munkaerőpiacot. Ez, persze, azt is jelenti, hogy számtalan cég lehúzhatja a rolót, amennyiben nem menekül előre. A megoldás a béremelés lehet, ám kérdés, hogy többletköltségét képesek-e kigazdálkodni a vállalkozások. Jelen állás szerint nem. Azaz, ha az állam nem nyúl hozzá a minimálbérhez, nem alakítja át az adórendszert, illetve nem tolja meg a közszféra dolgozóinak béreit, akkor nem növekszik a fogyasztás. A következmény: sok ágazatban elbocsátások várhatóak, illetve a közszolgálatban dolgozók egy része akár éhezhet is – olvasható a Vasárnapi Hírekben.

Az egy főre jutó összevont jövedelmek területenkénti megoszlása szerint a főváros XII. kerületében (Hegyvidéken) élők, Pest megyében pedig Telki lakosai kerestek a legtöbbet. A legmagasabb bérjövedelem 1,1 milliárd forint volt tavaly – írja a napi.hu.

A múlt heti relatív szegénységi küszöbre vonatkozó statisztika után az mfor.hu most azt nézte meg, hogy a depriváció tekintetében hogy áll Magyarország az uniós országok körében. Míg előbbi azt mutatja meg, hogy hányan élnek olyan háztartásban, ahol a jövedelem nem éri el a nemzeti átlag 60 százalékát, utóbbi bizonyos anyagi javak hiányát mutatja meg.