Három intézkedést fogalmazott meg a kormány a szerdai ülését követően, eszerint a munkaadók jogot kapnak arra, hogy a munkavállalás feltételeként előírják az oltási igazolványt, a közösségi közlekedésen november elsejétől ismét kötelező maszkot viselni, az egészségügyi intézményekben látogatási tilalmat vezetnek be, a szociális intézetekben pedig az intézményvezetők rendelkezik el a látogatási tilalmat. A Világgazdaság írása.
Szabadon folytatódhat a perverz újraelosztás kíméletlen rendszere a munkáltatók és az állam új egyezségében. A minimálbér bruttó 200 ezer forintra való növeléséért cserébe a kormány tovább csökkentené a vállalkozások egyébként is rendkívül alacsony adóterheit, csökkentenék a szociális hozzájárulás mértékét, kivezetnék a szakképzési hozzájárulást és fenntartanák az önkormányzatok forráshiányosságát kiváltó helyi iparűzési adó (hipa) korlátozását. A Mérce cikke.
Az előválasztás befejeződésével eldőlt, hogy Márki-Zay Péter lesz Orbán Viktor kihívója a 2022-es országgyűlési választásokon. Az igazi küzdelem azonban még csak most kezdődik, amihez elengedhetetlen, hogy az ellenzék érdemi javaslatokkal álljon elő a rendszerszintű változások érdekében.
Gyakorlatilag eldőlt, hogy jövőre a minimálbér bruttó 200 ezer forintra, a garantált bérminimum 260 ezer forintra nő – mondta a VG-nek Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának legutóbbi tárgyalása után. A kormány előzőleg kiegészítette a korábbi 4 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho) csökkentésére vonatkozó javaslatát a munkáltatói oldal igényével, így jövőre a kisvállalati adó (kiva) 10 százalékra mérséklődhet. Mészáros Melinda jelezte, hogy maradt még néhány nyitott kérdés, de jövő héten már a megállapodás szövegét fogalmazhatják.
A szocho csökkentése révén bekövetkező béremelés forrását nem a gazdaság jobb teljesítménye, hanem a nyugdíjas társadalom relatív jövedelmi helyzetének romlása, valamint más állami közfeladatok leépítése teremtette meg. A járulékcsökkentésen alapuló bérnövekedés nem a gazdaság nagyobb jövedelemtermelő képességén alapul, hanem mindössze a közfeladatok leépítését transzformálja magasabb bérekre - véli Dedák István közgazdász.
A Mozdonyvezetők Szakszervezete azonnali hatállyal tárgyalásokat kezdeményez a mozdony- és motorvonat vezetőinek bérfejlesztéséről, számol be a szakszervezet a weboldalán. Mint írják, a minimálbér 20%-os emelése, valamint az infláció vártnál jóval magasabb szintje és a GDP várható növekedése teszi indokolttá a bérek emelését. A Mérce cikke.
A tavalyi lelkesedés után úgy tűnik, hogy elmarad a home office, vagyis az otthoni munkavégzés forradalma, derül ki abból a kutatásból, amelyet a svéd Kinnarps nemzeti üzleti szolgáltató végzett nemrég. A felmérésben csaknem 240 magyar vállalat- és HR-vezetőt kérdeztek meg – mondta az InfoRádiónak a cég üzleti és szolgáltatási vezető, a kutatás egyik szervezője.
A vizsgált 28 országból Magyarország sajnos az élen áll ezeken a területeken – írja a Népszava.
Magyarország munkaerőpiaca kiheverte a világjárványt. Az álláskeresők száma 2021 elejére 300 ezer alá csökkent. Az elmúlt tíz hónapban pedig további 50 ezer fővel mérséklődött.
A Magyar Orvosi Kamara kidolgozta azoknak az ellátásoknak a díjtáblázatát, amelyeket nem támogat az állam, de a háziorvosoknál elérhetőek. A legmagasabb díj kicsit több mint 13 ezer forint.
© 2024 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu