A Magyar Szakszervezeti Szövetség nem írja alá a béremelési megállapodást. Valóban politikai, csak éppen nem párt-, hanem szociálpolitikai oka van annak, hogy a Magyar Szakszervezeti Szövetség nem írja alá a jövő évi minimálbér- és garantált bérminimum-emelési megállapodást – reagált a MASZSZ elnöke Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter sajtóban megjelent állítására, miszerint a szövetség hátráltatta a tárgyalásokat, majd „nyilvánvalóan politikai okból” a megállapodást sem is írja alá. Zlati Róbert emlékeztet, a szövetség hetekkel ezelőtt leszögezte, s emellett végig ki is tartott: kevesli a 10 százalékos emelést a garantált bérminimumért dolgozók számára. A béremelést a MASZSZ tartózkodása ellenére mindenki meg fogja kapni már december elsejétől.
A Munkástanácsok Országos Szövetsége nem támogatja a benyújtott törvénymódosító javaslatot ebben a formájában, ezért kéri annak sürgős átgondolását.
A munkavállalói jogok durva megsértésének, történelmi visszalépésnek és nem utolsó sorban életveszélyesnek is tartja a Magyar Szakszervezeti Szövetség a legújabb törvénymódosító tervezetet, amellyel eltörölné a kormány a munkahelyi kötelező orvosi alkalmassági vizsgálatot. A MASZSZ felszólítja a döntéshozókat: tegyenek le az ismét előzetes egyeztetés nélkül született változtatási tervről, mert a törvényi lazítással munkavállalók százezreinek az egészségét, esetenként az életét kockáztatják.
A kormánynak az éj leple alatt benyújtott törvényjavaslata szerint a kabinet példátlan módon el akarja törölni a kötelező orvosi vizsgálatot a munkahelyeken.
A Pedagógusok Szakszervezete vizsgálatot sürget. A Népszava írása.
A Magyar Állami Operaháznál kollektív szerződés kötésére jogosult szakszervezetek (MZTSz, ODFSz) által kiadott sztrájkfelhívást követően az Operaház főigazgatója a sajtó és a közösségi platformok felé megjelent, a szakszervezetek lejáratását célzó, valótlan állításokat tett.
A szakszervezetek elsődleges célja a dolgozók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és védelme. Éppen ezért a munkajogi szabályok számos jogosultságot fogalmaznak meg a szakszervezetek és a szakszervezet munkájában részt vevő munkavállalók számára, valamint a jogok érvényesülését elősegítő kötelezettségeket állapítanak meg a munkáltatók felé. Ilyen például a munkaidő-kedvezmény is, amely a szakszervezeti érdek-képviseleti tevékenységének ellátása érdekében illeti meg a munkavállalót. Az ado.hu szakmai cikke.
Munkaviszony esetén a bruttó munkabérünk egy jelentős részét különböző adóterhek megfizetésére kell, hogy fordítsuk. Azonban nem csak minket munkavállalókat, hanem a munkáltatónkat is jelentős mértékű adófizetési kötelezettség terheli. Sokan azonban nem is tudják, hogy munkaviszony esetén munkavállalóként számos adókedvezményt vehetünk igénybe, amellyel kicsit növelhetjük a nettó munkabérünk összegét. Jelen cikksorozat több részben próbálja majd összeszedni a munkavállalókat illető adókedvezményeket, melyet a személyi jövedelemadó kedvezmények egy részének bemutatásával szeretnék kezdeni.
Herczog László közgazdásznak, a Bajnai-kormány volt szociális és munkaügyi miniszterének nem tetszik az az ötlet, hogy 2027-re fokozatosan közelítsék a minimálbért a bérminimumhoz, addigra pedig a bérminimumot szüntessék meg. Szerinte problémás, hogy miközben szükség lenne szakképzett emberekre, megszüntetnék a szakképzettséghez kötött munkakörökben a minimálbérnél magasabb, kötelező legkisebb bért, a bérminimumot. Nem lát garanciát arra, hogy ezzel párhuzamosan 3–4 év alatt annyira megerősödnének a szakszervezetek, olyan arányban átszőnék a gazdaságot a kollektív szerződések és az ágazati bérmegállapodások, amelyekkel együtt valóban el lehetne engedni a bérminimum intézményét. A szakszervezeteket is megkérdeztük, miként látják a kérdést - olvasható a 24.hu írásában.
Jövőre már egész tanévre leszerződtethetik a végzős tanárszakos egyetemistákat - írja a Népszava.
© 2024 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu