Júniusban az euróövezetben 31 ezerrel nőtt, az EU egészében 32 ezerrel csökkent a munkanélküliek száma, a munkanélküliségi ráta azonban nem változott májushoz képest - közölte pénteken az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat.

Bár a visszaélésekre hivatkozva az év elején már jelentősen megszigorította az egyedül élő időseknek támogatást adó házi segítségnyújtás igénybevételére vonatkozó feltételeket a kormány, jövő januártól újabb radikális változások várhatók: valamennyi gondozott idős ember gondozási szükségletét felül kell vizsgálni az év végéig. Lesz, akinek csak alacsony szintű ellátás, úgynevezett szociális segítés jár majd, amit szakképzetlenek is végezhetnek – tudta meg a Magyar Nemzet.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség az egyetlen szervezet, amelynek van bérfelzárkóztatási programja – jelentette ki Kordás László, a szervezet elnöke a Lánchíd Rádió reggeli műsorában.

„Az enyhe javulás ellenére a kkv-k több mint fele továbbra sem tervezi béren kívüli juttatással támogatni dolgozóit. Egyértelműen az étkezési hozzájárulás a legnépszerűbb juttatási forma, amit holtversenyben a munkába járás költségtérítése és a SZÉP Kártya követ. Míg a mikrovállalkozásoknál visszaesett, addig a kis-és középvállalkozásoknál erőteljesen nőtt a cafeteriát tervező cégek aránya” – derül ki a K&H kkv bizalmi index legutóbbi adataiból, melyet a VG Online ismertetett.

Bár az agglomeráció folyamatos népszerűsége a nagyvárosokhoz közeli településeken eredményezett némi munkalehetőség-növekedést, a kertvárosba történő töretlen kiköltözési kedvnek természetes velejárója az ingázó tömeg. Ennek elsődleges oka, hogy a „kicsit kijjebb” költözők közül nagyon sokan továbbra is az agglomerációs központot képező városban találnak munkát, vagy éppen nem változtatnak állást, csak lakóhelyet. Ez a jelenség nemcsak a tömeg- és autós közlekedés megszervezésére ró terheket, de az ingázó munkavállalónak is komoly költségeket jelenthet. Fontos kérdés, hogy vajon ki kell-e vennie ebből a munkáltatónak a részét, és ha igen, milyen mértékben és feltételekkel? – írja Dr. Tar Luca a DAS Jogszerviz hírlevelében

Augusztus 1-jén lép hatályba az egészségügyi alapellátási törvény, amely azt is rögzíti, hogy az alapellátás továbbra is önkormányzati feladat marad, az orvosok segítséget kapnak a praxisvásárláshoz, valamint kedvezményekkel ösztönzik a részvételt az állami szűrővizsgálatokon.

Az elmúlt fél év komoly változásokat hozott a Lidl üzletlánc dolgozóinak életében. A boltvezetők és az alkalmazottak is besokalltak, több helyen csoportos felmondást terveznek, de olyan dolgozóról is tudni, aki pszichiátriai kezelésre szorul, annyira megviseli a kialakult helyzet – írja a pestisracok.hu.

A munkahelyeken kevés a hatósági munkavédelmi ellenőrzés, sok a szabálysértés – derül ki az adozona.hu szerzőjének munkavédelmi jogi változásokról és gyakorlatról írott cikkéből.

A kivándorlás immáron nyolc éve folyamatosan növekedést mutat, különösképp a fiatal korcsoportokban, így ha mérleget lehetne vonni a bevándorlással, az igazság az lenne, hogy Magyarország egyre inkább kivándorló országgá válik - állapítja meg a KSH Népességtudományi Intézete által nemrégiben készített Demográfiai Portré. 2014 legelején mintegy 330 ezer magyar állampolgár élt az európai országokban, míg más becslések 2013-ban több mint fél millióra tették a Magyarországon született és külföldön élő személyek számát – olvasható a Portfolio oldalán.

Egyre rózsásabb képet festenek a munkaerőpiacról a statisztikusok: a júniussal zárult három hónap átlagában már 4,2 millió magyar állampolgár dolgozott legalább egy órát. Ez az előző év hasonló időszakának adatánál 126 ezerrel, a májussal zárult trimeszterénél 34 ezerrel magasabb – írja a Népszabadság.

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ