Szeptemberben több új munkahelyet hirdettek meg, mint amennyire felvettek dolgozót. Viszont hosszú idő után 100 ezer alá esett a legalább egy éve állást keresők száma – írja a vs.hu.

Akik külföldi munkára adják a fejüket, gyakran mindent feladnak egy jobb élet reményében. Pedig nem biztos, hogy „odaát” kolbászból van a kerítés. Londonban például 750 ezerre becsülhető a létminimum alatt keresők száma. Ráadásul az sem mindegy, a város melyik területén lakik valaki, illetve hol vállal munkát – írja a Pénzcentrum.

Az atipikus munkaidő-szervezési módszerek közül a részmunkaidő az egyik legritkábban előforduló megoldás ma Magyarországon. Dr. Kozma Anna, a XII. Magyar Munkajogi Konferencián elhangzott előadásában a részmunkaidős munkaszerződések legfontosabb tudnivalóit ismertette munkáltatói és munkavállalói szemszögből, és bemutatta a foglalkoztatási forma speciális eseteit is – olvasható a munkajog.hu oldalán.

A Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség - nyolcadik alkalommal kiírt pályázata alapján - a Legjobb Női Munkahely 2014 díj elnyerésére keresi azokat a munkahelyeket, ahol a legtöbbet tesznek a női munkavállalókért – írja a Népszava.

A kormány a szakképzést úgy alakítja, hogy az a gazdaságot szolgálja - mondta Odrobina László, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán.

Az, hogy a fekete ruhás ápolónő, Sándor Mária civil mozgalom létrehozását jelentette be a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) hétfőn félresikerült tisztújító küldöttgyűlésén, semmit nem változtat a szakszervezet és tagjainak a helyzetén – így látja az érdekvédelmi szervezet egy hónapja lemondott elnöke.

Továbbra is mindennapi gyakorlat az állami iskolákban, hogy szeptembertől júniusig tartó ideiglenes megbízással alkalmaznak tanárokat. A fenntartó így szeretne spórolni, hiszen a nyári hónapokban az érintettek után nem kell bért és járulékokat fizetni. A szakszervezetek szerint ez súlyosan jogellenes, a tanárok azonban félnek bejelentést tenni vagy bírósághoz fordulni; ha megtennék, még így sem alkalmaznák őket – írja a Népszava.

Jelentősen lelassult a munkajövedelmek hazautalása Magyarországra, de az éves összeg így is átlépte a 3 milliárd eurós határt. Az itt dolgozó külföldiek kiutalásai viszont évek óta csendben apadnak – írja a Portfolio.

Húsz év alatt nagyjából húszmillió forintjába kerül a magyar államnak, hogy egy menedékkérőként ideérkező külföldit integráljon, és a munkaerő-piaci aktivitását felhozza arra a szintre, amit egy gazdasági céllal ideérkezett, jellemzően képzettebb bevándorló hozni tud – derült ki a Budapesti Műszaki Egyetemen tartott hétfői előadáson, melyről az mno is beszmolt. György László egyetemi adjunktus szerint a menedékkérők befogadásával nem feltétlenül oldódik meg a hiányszakmák problémája sem.

A kieső munkanapok több mint fele a munkahelyi stressz rovására írható, a túlfeszült kollégák pedig amúgy is kevésbé hatékonyan dolgoznak. Mindezek miatt évente egy 4-es metró árát, mintegy 440 milliárd forintot buknak a magyar munkáltatók – derült ki az Európai Munkavédelmi Ügynökség adataiból. A megelőzés a legtöbb esetben apróságokkal is megoldható, de ha befektet a dolgozói jólétbe, az is hamar megtérülhet. 

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ