Megkezdődtek a minimálbérről szóló tárgyalások a kormány, a szakszervezetek és a munkaadók képviselői között. Nem világos azonban, hogy miről is folynak az egyeztetések, hiszen a jövő évi költségvetést már elfogadták az azt megalapozó adótörvények módosításaival együtt és akkor a kormány meg is mondta, hogy mennyivel számol a béremeléseket illetően – olvasható a Privátbankár oldalán. Milyen mozgásterek vannak? Mi a valódi tétje a tárgyalásoknak?

Az ELTE Bölcsészettudományi Kara a következő nyílt levelet juttatta el a Népszabadsághoz  a doktori hallgatók ösztöndíj- és az oktatók béremelésével kapcsolatban. A levelet eddig 274 oktató írta alá.

Vállalati buli, 13. havi fizetés, extra bónusz, utalvány, pulykapénz, boríték a zsebbe, közös adományozás – ahány cég, annyiféle módon ünneplik meg az év végét, írja a Világgazdaság.

A Zsolnay Örökségkezelő Nkft.-nél egy nemrég lezárult belső átvilágítás következményeként jelentős feladat- és bérátalakításokat hajtott végre Vincze Balázs ügyvezető. Az intézkedés célja az volt, hogy a fizetések a ténylegesen ellátandó feladatokhoz igazodjanak – írja a pecsma.hu.

A kormány, a szakszervezetek és a munkaadók már tárgyalnak a 2016-ös minimálbérről. Magyarországon 2008 óta sokkal lassabban emelkedik a minimálbér, mint a szomszédos országokban, és egyre jobban leszakad az átlagfizetéstől. A kormány a 2016-ös költségvetést 110 ezer forintos minimálbérrel tervezte, ez ötszázalékos emelést jelent. A térség országaiban átlagosan 12 százalékos minimálbér-emelést terveznek 2016-ra – írja az Origo.

A magyar háztartások 76%-a nem tudna megbirkózni egy váratlan kiadással. Ez döbbenetesen rossz szám, a legrosszabb az egész Európai Unióban. Az a tapasztalatunk, hogy nagyon sokan egyszerűen nem keresnek eleget ahhoz, hogy megtakaríthassanak, de rengetegen vannak azok is, akik bár lehetőségük lenne, nem hajlandóak félretenni. Ez utóbbi óriási hiba, mutatjuk, hogy miért és hogyan kell kilépni belőle – írja a bankmonitor.hu.

Sikernek könyveli el a nemrég bejelentett felsőoktatási béremelést a Magyar Rektori Konferencia. Bódis József elnök a Magyar Időknek elmondta: az új szakstruktúrához igazodó képzési és kimeneti követelményeket 2017 szeptemberétől vezethetik be.

Minél nagyobb egy cég, annál magasabbak a fizetések, így a minimálbér nagyobb mértékű emelése főként a kisvállalkozásoknak jelentene súlyos terhet. A multik vélhetően elviselnék a szakszervezetek által követelt 9 százalékos emelést, mert náluk a bértömeg így is csak 0,7 százalékkal nőne, míg a kisvállalkozásoknál négy százalék lenne a pluszteher. A kormány, a munkaadók és a munkavállalók képviselői ma egyeztetnek újra a bérminimumokról, megállapodásra aligha jutnak – írja a Népszabadság.

Bár a hazai internetezők 91%-a gondolja úgy, hogy valamilyen mértékben magának kell gondoskodnia nyugdíjas évei anyagi biztonságáról, mégis csak az ötödük rendelkezik valamilyen nyugdíjcélú megtakarítással - derül ki a Generali biztosító kutatásából, melyet a Portfolio ismertetett.

Itt a munkaalapú szegénység: Magyarországon az sem óv meg a nélkülözéstől, ha valakinek van munkája. Az adózók fele ugyanis a létminimum alatt él – írja a 168 óra.