A magyarországi nyugdíjrendszer ideig-óráig tartható csak fenn. A problémát a demográfiai krízis és az elvándorlás gerjeszti, de gond van az emberek hozzáállásával is. Ennél azonban sokkal nagyobb a baj: válság lesz a mindennapokban is. Talán már tíz-tizenöt éven belül – olvasható a Népszabadságban.

Elődjénél harminc százalékkal nagyobb bérért „szerződtette” az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vezetője az új egészségügyi államtitkárt – tudta meg a Népszabadság.

A megélhetési költségekhez igazítaná a minimálbéreket a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége (KMSZ). A minimálbéreknél bruttó 8 százalékos, a szakmunkás minimálbér esetében pedig 13 százalékos emelést javasolnak - közölte a szövetség gazdasági szakértője pénteken Zalaegerszegen.

Béremelést, a minimálbér és a minimális nyugdíj emelését követelik a szocialisták, ám a kormánypártok még azt sem vállalják, hogy parlamenti vitára engedjék a javaslatokat. A héten már a népjóléti bizottságban elbukott a 2008 óta változatlanul 28 500 forintos minimálbér 50 ezer forintra emelésének a terve – írja a Népszava.

A kereskedelmi alkalmazotti bérek kérdése került fő fókuszba, az immár tizenegyedik alkalommal megrendezett Európai Kereskedelem Napja szakmai rendezvényen – írja a napi.hu.

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) értékeli a kormány azon szándékát, hogy hét év után napirendre tűzte a felsőoktatási munkavállalók béremelését, de többet várt - reagált Tőrös Szilárd, a szakszervezet elnöke a csütörtökön bejelentett többlépcsős keresetnövelésre az MTI-hez eljuttatott közleményben.

Három lépcsőben, és a teljes felsőoktatási oktatói-kutatói kör bére nőni fog, első lépésként jövő januártól 15 százalékkal - jelentette be Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.

A Liga Szakszervezetek a konkrét bértárgyalások megkezdése előtt a béremelések elvi alapjairól, egy hosszabb távú béremelési program kidolgozásáról szeretne megegyezni - mondta Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke szerdán sajtótájékoztatón, Budapesten.

A magyar bérszinttel nyilvánvalóan gond van. A bruttó bérek töredékét teszik ki a közeli nyugati országokénak. Miután nálunk nagy az állami elvonás, főleg a társadalombiztosítás okán, a nettó bérek még a visegrádi országokétól is elmaradnak. Így egyre nehezebb megtartani a munkaerőt. A bérből élők gyenge vásárlóereje pedig szűkíti a hazai piacra termelők lehetőségeit. Rendre felmerül a kis és közepes cégek gondjainak taglalásakor, hogy „kevés a pénz az embereknél” – olvasható Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzorának írása a Világgazdaságban.

A legtöbb országban 30 éve most a legmélyebb a szakadék a gazdagok és a szegények között, de ennek nem a válság vagy a globalizáció az oka. Az OECD szerint a jelenség egyik legfőbb hajtóereje egyebek mellett az atipikus foglalkoztatás elterjedése – írja a napi.hu.