A válság évei alatt a fiatal korosztály sokkal nagyobb veszteséget szenvedett el, mint az idősebb. Magyarországon különösen nagy a szegénységben élő fiatalok aránya, ez pedig kihat a gazdaság teljesítőképességére, és a népesedési terveket is keresztülhúzza. A fiatalok elszegényedése hosszú távon árt az országnak – írja a Népszabadság.

Annak ellenére, hogy 2006 óta körülbelül negyedmilliárd fővel nőtt a női munkaerőtábor a világon, a bérek esetében továbbra is nagyok az egyenlőtlenségek, a nők most annyit keresnek, mint a férfiak egy évtizede - állapítja meg a World Economic Forum nemek közötti különbségeket vizsgáló idei jelentése. Magyarországon is nagy a lemaradás az ún. gender gap bezárását illetően, ami különösen a munkában és a politikai szerepvállalásban jelenik meg – írja a Portfolio.

Jövőre minimálisan, az infláció mértékével, 1,6 százalékkal nőnek a nyugdíjak. A kormány szerint megőrzik az ellátás értékét, a szakértő viszont arról beszél, hogy rosszul járnak a nyugdíjasok, mert az ő fogyasztói kosarukban lévő termékek ára az átlagnál jobban emelkedik – írja az mno.hu.

 Az év végi időszakban különösen fontos a munkavállalók elismerése, megbecsülése - állítják magyarországi kis- és középvállalkozások és nagyvállalatok vezetői, akik legszívesebben univerzális ajándékutalvány formájában jutalmazzák a munkatársakat. De milyen más alkalmakkor, milyen formában és mennyire tudatosan ismerik el a vállalatok a dolgozók munkáját napjainkban? A Sodexo 2015 novemberében végzett friss kutatása ezekre a kérdésekre ad válaszokat – írja a tozsdeforum.hu.

Egy jó hír és egy rossz hír a vasi gazdaságról: 2014-ben az országos átlag feletti volt a növekedés, de még mindig átlag alattiak a munkabérek. Vigyázat, számok következnek – olvasható a nyugat.hu cikkében.

A hosszútávú trendnek megfelelően az elmúlt kilenc hónapban is nőttek a bruttó átlagkeresetek - meghaladva immár a 250 ezer forintos határt. E száraz adatból azonban nem tudunk arra következtetni, hogy a fizetések miként oszlanak meg – írja a napi.hu.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) a jelenlegi ösztöndíjrendszer reformját szorgalmazza, az ugyanis véleményük szerint valódi szerepét már nem tudja betölteni. Gulyás Tibor elnök pénteken az MTI-vel azt közölte: az átalakítás szükségességét támasztja alá felmérésük is.

A Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) határozott álláspontja az, hogy az egészségügyben dolgozók bérfejlesztését folytatni kell, egyben a szervezet köszönetet mondott a kormánynak azért, hogy „meghallotta és meghallgatta kérésüket”, és emelte a rezidensképzésre fordítható költségvetési forrást.

Miközben a kormányzat sikerként ünnepli a felsőoktatásban beharangozott fizetésemelést, az ­ELTE majd háromszáz oktatója nyílt levélben fakadt ki, mert méltánytalan helyzetet is teremt az ígért bérrendezés, s nem kompenzálja a sokszor megalázó munkakörülményeket. Egyebek mellett arról írtak, hogy sokuk fizetése az emelés után sem lesz nagyobb, mint egyes hallgatók ösztöndíja – írja a Népszabadság.

Idén a 4 százalékhoz közeli átlagos bérnövekedés - a várhatóan stagnáló infláció mellett - a reálbérek ugyanolyan mértékű emelkedését hozza az MTI-nek pénteken nyilatkozó elemzők szerint.