Sokkolóan hatott az a statisztika, amely szerint négy magyar családból három nem tudná kifizetni egy váratlan temetés költségeit, képtelen lenne lecserélni a lerobbant kazánját vagy felújítani házának beázó tetejét. Négymilliónyian azért is élnek a létminimum alatt, mert a hazai árakhoz képest alacsony szinten ragadtak a magyar bérek. Miközben a világ más tájain 25 év elegendő idő volt a kormányoknak, hogy az emberek életszínvonalát felzárkóztassák a legfejlettebb régiókhoz, addig a rendszerváltó Kelet-Európa országaiban, köztük Magyarországon egyre kevesebben remélhetik ezt. Pedig a közgazdászok egy része újabban azt állítja, nem tekinthető populizmusnak az általános fizetésemelés ígérete, hiszen – éppen az alacsony hazai bérek miatt – néhány év alatt rekordot döntött a külföldön munkát vállaló honfitársaink száma. Meddig mehet ez így? – kérdezte a 168 óra Bod Péter Ákost, a Budapesti Corvinus Egyetem professzorát.

Nőtt a gyermeket nevelő magyar családok nyomora, nem javult a nők és az idősek helyzete, a fiatalok kilátásai romlottak. Ferge Zsuzsa szociológus a társadalmi igazságosságot értékelő átfogó uniós elemzés alapján figyelmeztet a bajokra és az elhibázott kormányzati intézkedések ijesztő hatására – olvasható a Népszavában.

A munkavállalót januártól is legalább napi 500 forint napidíj illeti meg belföldi kiküldetéskor, a gépkocsivezetők napidíj-átalányt kaphatnak, amelynek az összege 3 ezer forint - az erről szóló kormányrendelet a Magyar Közlönyben jelent meg.

Január 1-jétől bevonják a felsőfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelőket is a pedagógus-előmeneteli rendszerbe. Ez csaknem 900 érintettnek átlagosan 30-40 százalékos, havi nettó 40-60 ezer forintos béremelkedést jelent.

Az idén elfogadott életpályamodellnek köszönhetően január 1-jétől 5 százalékos béremelést kapnak a rendvédelmi dolgozók - közölte a Belügyminisztérium személyügyekért felelős helyettes államtitkára kedden sajtótájékoztatón Budapesten.

A növelt minimálbér nettója (72 ezer forint) is elmarad a 93 ezer forintos létminimumtól. Bruttó 111 ezer forintos jövő évi minimálbérről és bruttó 129 ezer forintos garantált bérminimumról írt alá egyezséget három munkaadói szervezettel és két szakszervezeti szövetséggel a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. De mit szólnak a béralkuhoz a leginkább érintettek? – olvasható a szon.hu oldalán.

A kormány döntése értelmében három lépcsőben a teljes oktatói-kutatói kör bére nő a felsőoktatásban, első lépésként 2016 januárjától 15 százalékkal.

A minimálbér-emeléssel egy sor jegybanki vezető mellékjövedelme is automatikusan megemelkedik 2016-ban. Akad, aki vezető tisztségviselőként évente 80 millió forintnál is több tiszteletdíjat kap – írja a Világgazdaság.

Apró lépésekkel, olcsó bérekkel nem jutunk sokra, ez egy „önleépítő stratégia” – fogalmaztak a a Magyar Nemzetnek nyilatkozó közgazdászok a tegnap aláírt jövő évi minimálbér-emeléssel kapcsolatban. Ebben a kormány akarata érvényesült, a most 105 ezres bruttó bér hatezer forinttal lesz több, ennek felét az állam viszi el. A kormány mégis kivételes reálbér-növekedésről beszél.

Az 1924/2015. (XII. 11.) kormányhatározattal a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból 2,31 milliárd forinthoz, a Országvédelmi Alapból 79,3 millió forinthoz jutott a katasztrófavédelem. Ezzel rendezni tudják a november végére felhalmozott mintegy másfél milliárdos adósságukat – tudta meg a langlovagok.hu.