A többlépcsős béremelés 95 ezer egészségügyi dolgozót érint, de így is vannak, akik kimaradtak belőle. A fiatal szakorvosok közül sokan kompenzációra várnak, az oktatók a felsőoktatási és az egészségügyi béremelés harmonizációjára, a védőnők a bértáblára – olvasható a Magyar Narancs cikkében.

Az egész rendszert átfogóan nézve egyértelműek a célok: adócsökkentés és bérnövekedés - mondta a kormányszóvivő az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában.

Ha szükség is van a béremelésre, azt a mostani módon a kisebb cégek nem fogják tudni kigazdálkodni, teljes ágazatok foghatnak padlót szakemberek szerint. A miniszterelnök viszont meglepetésre számít, szerinte sok cég csak nem akart fizetni eddig – írja a Piac és Profit.

Ha a legalacsonyabb bérek emelése után a magasabb bérkategóriákban nem fizetnek többet a munkáltatók, akkor nem fognak munkaerőt kapni - mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke az M1 aktuális csatornán csütörtökön.

Nagyszabású béremelésről állapodott meg a kecskeméti Mercedes–Benz az egyik szakszervezettel, amelynek nyomán két év alatt legalább 20 százalékkal nő a dolgozók bére. Megállapodtak abban is, hogy jövőre már nem lesz olyan munkavállaló, aki bruttó 200 ezer forintnál kevesebbet keresne, de az 5 százalékpontos járulékcsökkentésből is részesülnek a dolgozók, erről még tartanak az egyeztetések. A jövő évi minimálbér- és bérminimum-emelésről szóló megállapodást tegnap írták alá a szociális partnerek és a kormány – írja a Magyar Idők.

Főként a keleti és a déli határ mentén helyezkednek el Magyarország legfejletlenebb járásai, amelyekben közel egymillió ember él. Az átlagosnál sokkal kevesebb errefelé a foglalkoztatott, több a gyermekkorú és az eltartott, az országos átlagnál magasabb a születések száma, de jóval kedvezőtlenebb a halálozási arány is. Magas a munkanélküliség, alacsonyak a bérek és a nyugdíjak, rengeteg a rokkantnyugdíjas, a gyerekek közel fele pedig szegényes körülmények között él. A képzett munkaerő folyamatosan költözik el a fejletlen vidékekről, ami tovább súlyosbítja a járások kilátástalan helyzetét – többek között ezeket a megállapításokat tartalmazza a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyar Nemzet által megismert legfrissebb kiadványa, amely hazánk legelmaradottabb vidékeit vette górcső alá.

 A kormánynak még mindig nincs használható 2017-es inflációs prognózisa, de a nyugdíjasok 1,6 százalékos emelésben reménykedhetnek januártól. A miniszterelnök célozgatott arra is, hogy új nyugdíjemelési metódus jöhet – írja a napi.hu.

A harmadik negyedévben sem változott érdemben a helyzet, mivel nem közeledett szignifikánsan a legalacsonyabb és a legmagasabb megyei átlagos nettó bér Magyarországon – írja az mfor.hu.

Nem falat rengető dolgokról van szó, „mindössze” annyiról, hogy az embereknek legyen tartalékuk a váratlan kiadásokra, és időről-időre javíthassanak életminőségükön – írja Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a Népszavában.

Semmit nem tud a kormány a minimálbér gazdasági, inflációs és foglalkoztatási következményeiről – legalábbis ez derült ki Lázár János miniszterelnökségi miniszter válaszaiból a kormányinfón.