A rendszerváltás utáni időszak legalacsonyabb nyugdíjemelését ígéri a kormány 2017-re - közölte a Nyugdíjasok Országos Szövetsége, amely tiltakozását fejezte ki a tervezett nyugdíjemelés mértéke, módja és indoklása ellen.

2016. január–februárban a bruttó átlagkeresetek 5,9 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 5,7 százalékos emelése, a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék is hatással volt. A nettó keresetek emelkedése – a személyi jövedelemadó mértékének 1 százalékpontos csökkenése következtében – a bruttó bér átlagát meghaladó mértékű, 7,5 százalék volt - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból, melyet a Világgazdaság is ismertetett.

Európában mintegy 54 millió ember szenved úgynevezett energiaszegénységben - állítja az Európai Bizottság (EB) elemzése, amely az emelkedő árakat, az alacsony jövedelmeket és az ingatlanok rossz energiahatékonyságát okolja azért, mert olyan helyzetbe kényszerülnek az emberek, hogy válasszanak, esznek vagy fűtenek – írja a napi.hu.

A szakszervezeti mozgalom egyetért abban, hogy fel kell számolni a dolgozói szegénységet, ezért a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) szeretné elérni, hogy a 73 ezer forintos minimálbér érje el a létminimum értékét - mondta Kordás László, a szervezte elnöke Budapesten, sajtótájékoztatón.

A 2016. évi bértárgyalások folytatását kezdeményezik a villamosenergia-ipari munkáltatók a szakszervezeteknél - tájékoztatta az EDF DÉMÁSZ, az E.On csoport, az Elmű-Émász társaságcsoport és az MVM csoport kedden az MTI-t. Az ágazati szakszervezet szerint közel vannak a megállapodáshoz, azonban bejelentették a sztrájkhelyzetet is.

Egyáltalán nem túlzás azt állítanunk, hogy 2017-ben az évezred legkisebb nyugdíjemelését hajthatja végre az Orbán-kormány – írja az mfor.hu.

A MÁV Zrt. nem kezdeményezett bércsökkentést a vasúti dolgozóknál, a Vasutasok Szakszervezetének (VSZ) és a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének (VDSzSz Szolidaritás) az erre vonatkozó állítását teljesen megalapozatlannak tartja - közölte a vasúttársaság hétfőn az MTI-vel.

Akár milliárdos nagyságrendű kártérítést is fizethet a magyar állam azért, mert 2013-tól a közszférában elvette a nyugdíjkorhatár betöltése után továbbfoglalkoztatottak nyugellátását. Akár ötezren is lehetnek, akiket az intézkedés hátrányosan érintett – írja a Népszabadság.

2015-ben egy átlagos háztartásban az egy főre jutó havi fogyasztás 74 608 forint volt, ami 8,7%-kal magasabb a 2014-es értéknél, derült ki a KSH 2015-ös fogyasztási statisztikáiból. A legalsó és a legfelső jövedelmi ötödbe tartozók között azonban továbbra is jelentős - megközelítőleg háromszoros - különbség van, igaz, az eltérés mértéke 2014-hez viszonyítva valamelyest csökkent. Az országon belül régiónként, illetve iskolai végzettség alapján is jelentős eltéréseket tapasztalhatunk: a közép-magyarországiak, illetve a felsőfokú végzettséggel rendelkezők fordították messze a legtöbbet fogyasztásra – írja a Portfolio.hu.

Akik eddig nem adtak béren kívüli juttatást a dolgozóknak, csak kétszázalékos emeléssel csatlakozhatnának az új rendszerhez. A kormányzat képviselői kedden egyeztetnek a munkaadók és a munkavállalók képviselőivel a részletekről – értesült a Magyar Hírlap. Valószínűleg jövőre maximum havi húszezer forint lesz a cafeteria, ami beépül a bérbe, ám ez az összeg nyugdíjra, táppénzre, gyesre nem jogosít majd.

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ