Az idén 3-4 százalékos átlagos bérnövekedéssel számolnak az MTI által megkérdezett elemzők, és mivel az infláció 0 százalék körül mozog, a béremelkedés ütemével körülbelül azonos mértékben emelkednek várakozásaik szerint a reálbérek. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) azt emelte ki, hogy immár 32 hónapja töretlenül nőnek a reálbérek Magyarországon.

Az év utolsó hónapjai sok cégnél a bértárgyalások időszaka is, amelyek eredményeként kiderül, mennyivel emelkednek jövőre a fizetések. A Buksza a tárgyalások indulása előtt arra volt kíváncsi, melyek azok az ágazatok, amelyekben a hivatalos KSH-adatok szerint alacsonyabbak a havi nettó fizetések, mint az átlagnyugdíj. (A jövő évi költségvetés egyébként 1,6 százalékos nyugdíjemeléssel kalkulál.)

Egész szakmák halhatnak ki Magyarországon – ám nem elöregedés okán: a kivándorlás és a közmunka torzíthatja be a munkaerőpiacot. Ez, persze, azt is jelenti, hogy számtalan cég lehúzhatja a rolót, amennyiben nem menekül előre. A megoldás a béremelés lehet, ám kérdés, hogy többletköltségét képesek-e kigazdálkodni a vállalkozások. Jelen állás szerint nem. Azaz, ha az állam nem nyúl hozzá a minimálbérhez, nem alakítja át az adórendszert, illetve nem tolja meg a közszféra dolgozóinak béreit, akkor nem növekszik a fogyasztás. A következmény: sok ágazatban elbocsátások várhatóak, illetve a közszolgálatban dolgozók egy része akár éhezhet is – olvasható a Vasárnapi Hírekben.

Az egy főre jutó összevont jövedelmek területenkénti megoszlása szerint a főváros XII. kerületében (Hegyvidéken) élők, Pest megyében pedig Telki lakosai kerestek a legtöbbet. A legmagasabb bérjövedelem 1,1 milliárd forint volt tavaly – írja a napi.hu.

A múlt heti relatív szegénységi küszöbre vonatkozó statisztika után az mfor.hu most azt nézte meg, hogy a depriváció tekintetében hogy áll Magyarország az uniós országok körében. Míg előbbi azt mutatja meg, hogy hányan élnek olyan háztartásban, ahol a jövedelem nem éri el a nemzeti átlag 60 százalékát, utóbbi bizonyos anyagi javak hiányát mutatja meg.

Kilencmilliárd forinttal javasolja megemelni a hallgatói ösztöndíjakra fordított évi huszonegy milliárd forintos összeget a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) - mondta a szervezet elnöke szombaton Pécsett.

Egyre több jel mutat arra, hogy az alacsony magyar bérszínvonal egyre inkább gátja lesz a gazdasági növekedésnek - állapítja meg a Policy Agenda legfrissebb elemzésében. Több helyen már nem csak a jó szakember „hiánycikk”, hanem egyszerűen a munkaerő. A szakszervezetek régóta követelik a jelentős béremelést, a kormány óvatosan lépked, míg az ellenzék mintha megijedt volna a helyzettől. A Policy Agenda (PA) azt vizsgálta meg, hogy ennek a helyzetnek milyen politikai hatásai lehetnek.

A jelenlegi információk birtokában lassan már biztosan kijelenthető, hogy idén is túltervezte az inflációt a kormány. Ennek pedig egyenes következménye az, hogy a néhány éve még megszokott kiegészítő nyugdíjemelés idén is elmarad – írja az mfor.hu.

A nettó bérek 12 év alatt megduplázódtak, de ez nem jelent túl sokat. Az MTI infografikája.

Mélyült a szegénység Magyarországon az elmúlt években, amiben fontos szerepet játszhat, hogy az alacsony iskolázottságúak helyzete egyre reménytelenebb. Az Eurostat szerint ebben a körben tavaly 27 százalékos volt a szegénységi arány, s ez jóval magasabb az elmúlt években mért szinteknél – tudta meg a Világgazdaság.

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ