A frissdiplomások az informatikai, műszaki és a nemzetvédelmi, katonai területen keresnek a legjobban.

A 2000 és 2002 közötti minimálbér-emelés az alacsony keresetű munkavállalók 4 százalékának elbocsátásához vezetett, a többiek jövedelmét azonban jelentősen, 21 százalékkal növelte. Összességében az alacsony keresetű munkavállalók valószínűleg jól jártak a minimálbér-emeléssel – írja a defacto blog.

A református egyház által fenntartott gimnáziumokban a mai napig nem fizették ki a júniusi írásbeli érettségik után járó úgynevezett felügyeleti díjat – tudta meg a Magyar Nemzet. Az egyház vélhetően nem anyagi nehézség miatt tartja vissza a tanárok járandóságát, hanem egy feltételezett joghézagra hivatkozva. A felügyeleti díjat már tavaly sem fizették ki, miközben a minisztériumi állásfoglalás egyértelmű: a vonatkozó kormányrendelet szerint a fenntartónak számolnia kell a felügyeleti díjak kifizetésével.

 A kormány napi 40 euróról 60 euróra emelte 2016. januártól a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatottak - igazolás nélkül elszámolható - külföldi kiküldetéshez kapcsolódó napidíját, az erről szóló rendelet a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg.

Megyei fórumnak adott otthont szerda délelőtt a Szakszervezetek Házának ötödik emeleti helyisége, ahol épületes problémákról esett szó. A szakszervezet azért esküdött fel az érdekvédelem mellett, hogy folyamatosan hangot adjon elégedetlenségének. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) alelnöke előző nap még Békéscsabán vizitált, ám a Viharsarok után korántsem a nyugalom szigetére érkezett – írja a szon.hu.

Nem tartotta be az SZKT ügyvezetője az általa aláírt megállapodást, ezzel 76 munkavállalónak anyagi hátrányt okozott – állítja a Belföldi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezete. A legutóbbi egyeztetésre a közlekedési társaság vezetője el sem ment, a BDTSZ most ügyvéd által felszólítást küld a cégnek. Ha nem érik el céljukat, bírósághoz fordulnak – tudta meg a szegedma.hu.

A kölcsönzött munkavállalók havi bruttó átlagkeresete tavaly megközelítette a 163 ezer forintot, ami 60 százalékkal magasabb az akkori minimálbérnél, összességében pedig csaknem 104 ezer munkavállalónak volt munkajogi kapcsolata munkaerő-kölcsönzőkkel - közölte a Trenkwalder személyzeti szolgáltató cég kedden.

Bármennyire súlyosan hangzik, az elavult géppark, valamint az infrastruktúra miatt a magyar diákok esélytelenek, hogy lépést tartsanak a digitális fejlődéssel. Ám nem ez az egyetlen seb, amiből a hazai informatikaoktatás vérzik. Az iskolai rendszergazdák fizetése nemhogy a nyugati, de még a hazai átlagkeresettel sem tud versenyezni, pedig a diákoknak ők jelentik az informatikaoktatás egyik utolsó bástyáját. Csak ezt valamiért senki sem akarja észrevenni – olvasható a HVG-ben.

A szociális szférában dolgozók közül közel 63 ezren kaptak bérkiegészítést. Az érintettek számára kiegészítő pótlékként érkező összeg nagysága között igen jelentős eltérések vannak. Csikósné Divják Mária, a Szociális Területen Dolgozók Szakszervezetének pécsi ügyvivője ennek ellenére nem derűlátó – olvasható a pecsma.hu oldalán.

Attól függetlenül, hogy jön-e a kilencosztályos általános iskola vagy sem, a magyar tanárok rettentően rosszul keresnek. Bár a nemrég bevezetett pedagógus-életpályamodell célja, hogy hosszabb távon vonzóbbá tegye a szakmát, a rendszer bevezetése döcögősre sikerült, még olyanok is voltak, akik rosszabbul jártak vele, és hosszabb távú hatásai csak később lesznek érzékelhetőekírja az Index.

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ