Sztrájkot tartott csütörtökön 1500 dolgozó a győri Audi-gyárban, mivel nem közeledik a szakszervezet és a vezetőség bérfelzárkóztatással kapcsolatos álláspontja. Lapunk megtudta, a szakszervezet idei és jövő évi, dolgozónként 45 ezer forintos, az eredetinél így is alacsonyabb béremelési igénye helyett a gyár csak 25 ezer forintot emelne. Emellett az éves kafetériakeret is kisebb lenne a vártnál. A többi nagy autógyárban már megszületett a megállapodás a dolgozókkal.

 Most érdemes illatszerboltban vagy például bútorkereskedésben dolgozni. Ugyanakkor a legtöbbet és a legkevesebbet kereső eladók átlagbére között akár 100 ezer forint is lehet a különbség. A Központi Statisztikai Hivatal szerint 2016 novemberében a boltokban, áruházakban fizikai munkát végző eladók, pénztárosok, árufeltöltők havi bruttó átlagkeresete jelentősen nőtt, januárhoz képest 25 ezer forinttal kerestek többet novemberben – olvasható az Origo cikkében.

Az ado.hu cikksorozata 2017-ben hatályos személyi jövedelemadó törvény (Szja tv.) béren kívüli és más juttatásokra vonatkozó, a munkáltatók, kifizetők számára legfontosabb szabályait gyakorlati kérdések tükrében foglalja össze. 

Az év eleje sokak számára béremeléssel indul, a minimálbért és garantált bérminimumot keresők 15, illetve 25 százalékkal magasabb fizetést kapnak kézhez februárban. Azonban a legtöbb magyar nagyobb bérre számíthat idén, hiszen a minimálbérek emelése az átlagbért is nyomás alá helyezi, valamint a kedvező adóváltozás számos cégnél bérfejlesztést tesz lehetővé. Egy 6 százalékos béremelés teljesen elképzelhetőnek tűnik idén, így egy átlagbért kereső zsebében 10 ezer forinttal is több maradhat. Ezt a pénzt érdemes ésszerűen felhasználni, félretenni, mivel rendszeres megtakarítással komolyabb összeget is össze tudunk gyűjteni – írja az Origo.

Az Eurostat publikálni kezdte a 2016-os szegénységi statisztikákat, elsőként a magyar adat jelent meg. Eszerint 2016-ban a szegénység kockázatával és a társadalmi kirekesztődés veszélyével érintett emberek száma 2,54 millió volt hazánkban, a társadalom 26,3 százaléka – olvasható a napi.hu oldalán.

Elképzelhető, hogy február elején még nem az emelt bért kapják meg a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott iskolai dolgozók. Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke azt mondta, bíznak benne, hogy ha ez így is lesz, a különbözet megérkezik a hóközi kifizetéssel. Az InfoRádió keresi a Klebelsberg Központot.

Az idei ellenőrzéseken a munkaügyi hatóság kifejezetten vizsgálni fogja, hogy egy-egy dolgozót ugyanabban a munkakörben ugyanazon besorolás szerint foglalkoztatják-e, mint 2016-ban. Ezt válaszolta a Nemzetgazdasági Minisztérium a HVG érdeklődésére, miután a munkáltatók trükkökkel próbálkoznak, hogy megússzák a brutálisan megemelt minimálbérek és szakmunkás bérminimumok költségeit.

Minden dolgozó megkapja a bérét jövő hónap elején, a tankerületi központok ütemezetten végzik a feladataikat és mindent megtesznek azért, hogy zökkenőmentes legyen az átvett és újonnan felvett kollégák foglalkoztatása - közölte a Klebelsberg Központ csütörtökön az MTI-vel sajtóhírekre reagálva.

Durva arculcsapás a BKV-nál – így kommentálta a szakszervezet, hogy nullaszázalékos béremelést ajánlott a cégvezetés a dolgozóknak, miközben a versenyszférában, de még az állami tulajdonú cégeknél is akár 30 százalékról, de mindenképpen két számjegyű emelésről egyezkednek – írja a 24.hu.

Várhatóan február közepén dönti el a kormány, hogy mekkora béremelést kapjanak idén és a következő két évben az állami közszolgáltató cégek dolgozói. A hírt a kormányzati napilapon keresztül üzente meg a kabinet az állami vállalatok alkalmazottai nevében tárgyaló szakszervezeteknek – írja a Népszava.

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ