Nem megoldás az alacsony bérszínvonalra a kormány által tervezett és a munkáltatók által üdvözölt járulékcsökkentés, ezért több mint 10 százalékos béremelésre van szükség 2017. január 1-jével – mondta a Magyar Nemzetnek a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) elnöke.

Nem lépett vissza sem a Munkástanácsok, sem a Liga szakszervezetek a korábban az öt munkavállalói képviselettel közösen kialakított bérajánlástól, valótlanok a sajtóban erről megjelent hírek – mondta a Magyar Időknek Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke. A szakszervezetek célja továbbra is az a jövő évi minimálbér-ajánlások mértékével, hogy az 2018-ra elérje a létminimum összegét. Ahogy lapunk korábban megírta, ehhez a jelenlegi gazdasági járulékmutatókat figyelembe véve a következő két esztendőben évi nettó 10-12 százalékos emelésre lenne szükség.

Drámai következményekkel járna, ha radikálisan emelkednének a magyar fizetések – derült ki a Tárki egyik tanulmányából, amely különösen azt vizsgálta, hogy milyen viszonyban vannak a hazai bérek a termelékenységgel. Úgy tűnik, a legtöbb probléma oka a gyenge lábakon álló belföldi vállalati szektor. A jövő évi béremelésekről megkezdődtek a tárgyalások a kormány és versenyszféra szereplői között – írja a Népszava.

Kiverte a biztosítékot nyugdíjasok körében a jövő januárra bejelentett 0,9 százalékos nyugdíjemelés mértéke – joggal. Jövőre ugyanis az árak az MNB előrejelzése szerint 2,3 százalékkal emelkedhetnek – vagyis ekkora nyugdíjemelés járna az előírások alapján, ha ezt a véleményt az NGM is osztaná. A kormány az elmúlt években egyszer sem tudta jól belőni az infláció mértékét, csakhogy ezzel eddig a nyugdíjasok nagyon jól jártak – írja a napi.hu.

A kereskedelemben dolgozóknál a folyamatos munkaerőhiány megállítása érdekében több mint 10 százalékos minimálbér és garantált bérminimum emelésre van szükség a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke szerint.

A biztosítottak az egészségbiztosítási törvény alapján háromféle baleseti ellátásra lehetnek jogosultak: baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti táppénzre, illetve baleseti járadékra. Áttekintést adunk a baleseti ellátásokról, továbbá az ezekben 2016 során bekövetkezett változásokat is – írja az adozona.hu.

 Vita zajlik arról, hogy mennyire lehet béreket emelni, és hogy mi a célravezető sorrend: előbb legyen gazdasági növekedés és termelékenység­javulás, s csak utána a béremelés, vagy a béremelés maga is visszahat a gazdasági növekedésre és a termelékenységre, így akár meg is előzheti ezeket. Csath Magdolna közgaszdász írása az mno.hu-n.

A kereskedelemben dolgozóknál a folyamatos munkaerőhiány megállítása érdekében több mint 10 százalékos minimálbér és garantált bérminimum emelésre van szükség a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke szerint – írja a napi.hu.

 A 2015. január 1-ig még terhességi gyermekágyi segély néven ismert, ma már azonban csecsemőgondozási díjként (a továbbiakban: CSED) elnevezett ellátás arra szolgál, hogy a gyermek születéséhez kapcsolódó kieső jövedelmet pótolja. Előző cikkünkben a CSED jogosultsági feltételeiről írtunk, most az összegének számítására vonatkozó szabályokra térünk ki – írja a munkajog.hu.

 Zajlanak az egyeztetések a jövő évi minimálbér összegéről a munkaadók, munkavállalók és a kormány között, idén ráadásul úgy tűnik, mintha a munkaadók sarokba szorított helyzetbe kerültek volna. – írja az mfor.hu.

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ