Számoltunk, majd mi is megdöbbentünk az eredménytől. Egy biztos: a trehányak között is a gazdagok vannak előnyben – írja a HVG.

A bérhez kapcsolódó (nyugdíj és egészségügyi) járulékok „jelentős” csökkentésének lehetőségéről beszélt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A kormány előre nem mond fix tételeket, a csökkentés lehetősége jogilag meg van nyitva, „de nem volna helyes a piaci szereplőkkel való egyeztetés nélkül elfogadni” – mondta a miniszter. Határidőhöz nem vagyunk kötve, ha lesz tehercsökkentés, akkor Varga szerint jó lenne minél hamarabb meglépni – írja a HVG.

Nyár vége óta százas nagyságrendben foglalkoztatnak ukrán vendégmunkásokat a Samsung jászfényszarui televíziógyárában - értesült a Napi.hu. Ezzel a lépéssel a társaság elébe ment a legnagyobb hazai munkaadói szervezet által javasolt és Varga Mihály miniszter által támogatott szándéknak, amely a külföldi munkások alkalmazásának könnyítését célozza. Forrásunk szerint a külföldiek eddig jól beváltak az üzemben és tompították a munkaerőhiányt.

Nem is olyan régen jelent meg a TÁRKI Társadalmi Riport című kiadványa, amiben a publikált tanulmányokból rendkívül sok érdekes információ kiolvasható. Minket most azonban elsősorban a magyar társadalom vagyoni helyzete és a középréteg jellemzői érdekeltek. Az elöljáróban elmondható, hogy hazánkban nem tekinthetők kirívó mértékűnek a vagyoni egyenlőtlenségek, a magyar háztartások majdnem fele még a globális középrétegbe is belefér. Ugyanakkor a kutatások a vagyonnal nem rendelkezők magas arányát, és a középosztály gyenge helyzetét súlyos problémaként jelölik meg – írja a Bankmonitor.

Béremeléssel csökkentenek fizetést - A kormány adóemelését cafeteriacsökkentéssel ellensúlyozzák a cégek – ez a veszteség pedig megeszi a fizetésemelést. És ez a prosperáló régiókra igaz, a szegény vidékeken a nincs az úr, de a kabinet nem bajlódik minimálbér-emeléssel – olvasható a Vasárnapi Hírekben.

 Egy széles és stabil középosztály megléte elemi érdeke egy országnak, mind gazdasági, mind társadalmi stabilitási szempontból, Magyarországon azonban a rendszerváltás óta épp ellentétes irányba haladtak a folyamatok - derül ki a Tárki „Társadalmi Riport 2016” című kiadványából. A hazai társadalom emellett erősen torzult, a jövedelmi középrétegbe való tartozás ugyanis nem garantálja, hogy az illető szociológiai értelemben is beletartozik a középosztályba, vagyis megfelel bizonyos életkörülményekkel kapcsolatos kritériumoknak. Relatív értelemben nem kiemelkedően szűk a magyar jövedelmi középréteg az európai átlaghoz képest, az abszolút - vásárlóerő-paritáson alapuló - jövedelmi viszonyokat nézve azonban elszomorító a magyar helyzet – írja a Portfolio.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Csenyéte az ország legszegényebb települése, a községben egy év alatt keresnek annyit az emberek, mint a Pest megyei Telkiben egy hónap alatt – írta az Észak-Magyarország szombaton.

A magyarok kétharmada nem tesz félre nyugdíjra, pedig a jelenlegi feltételek mellett szinte biztos, hogy nem marad meg az állami rendszer. A nyugdíjak a következő 15 évben negyedével csökkenhetnek, ráadásul a korhatár is 70 évre nőhet. A legfőbb probléma sokak szerint az, hogy az állam is rossz üzenetet küld a magánnyigdíjpénztárak megvédésével, így bizonytalanság veszi körül a megtakarításokat – olvasható a Pénzcentrum cikkében.

 A kormány kész mérsékelni a járulékokat, ha a vállalkozások megtartják a minőségi munkaerőt és bért emelnek – mondta a Magyar Időknek Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Hozzátette: a szaktárca a jövő héten ül tárgyaló­asztalhoz a munkáltatók és a munkavállalók képviselőivel, s ha egyezség születik, a tehercsökkentés 2017-ben életbe léphet. Az új, őszi adócsomagot ettől függetlenül beterjesztette tegnap a kormány, a több száz pontos indítvánnyal az adózást egyszerűsítenék.

 A hatékonyság növelésével, bérfelzárkóztatással és a munkaerő megtartásával lehet javítani a magyar gazdaság versenyképességén a következő években a nemzetgazdasági miniszter szerint.

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ