Béremeléssel csökkentenek fizetést - A kormány adóemelését cafeteriacsökkentéssel ellensúlyozzák a cégek – ez a veszteség pedig megeszi a fizetésemelést. És ez a prosperáló régiókra igaz, a szegény vidékeken a nincs az úr, de a kabinet nem bajlódik minimálbér-emeléssel – olvasható a Vasárnapi Hírekben.

 Egy széles és stabil középosztály megléte elemi érdeke egy országnak, mind gazdasági, mind társadalmi stabilitási szempontból, Magyarországon azonban a rendszerváltás óta épp ellentétes irányba haladtak a folyamatok - derül ki a Tárki „Társadalmi Riport 2016” című kiadványából. A hazai társadalom emellett erősen torzult, a jövedelmi középrétegbe való tartozás ugyanis nem garantálja, hogy az illető szociológiai értelemben is beletartozik a középosztályba, vagyis megfelel bizonyos életkörülményekkel kapcsolatos kritériumoknak. Relatív értelemben nem kiemelkedően szűk a magyar jövedelmi középréteg az európai átlaghoz képest, az abszolút - vásárlóerő-paritáson alapuló - jövedelmi viszonyokat nézve azonban elszomorító a magyar helyzet – írja a Portfolio.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Csenyéte az ország legszegényebb települése, a községben egy év alatt keresnek annyit az emberek, mint a Pest megyei Telkiben egy hónap alatt – írta az Észak-Magyarország szombaton.

A magyarok kétharmada nem tesz félre nyugdíjra, pedig a jelenlegi feltételek mellett szinte biztos, hogy nem marad meg az állami rendszer. A nyugdíjak a következő 15 évben negyedével csökkenhetnek, ráadásul a korhatár is 70 évre nőhet. A legfőbb probléma sokak szerint az, hogy az állam is rossz üzenetet küld a magánnyigdíjpénztárak megvédésével, így bizonytalanság veszi körül a megtakarításokat – olvasható a Pénzcentrum cikkében.

 A kormány kész mérsékelni a járulékokat, ha a vállalkozások megtartják a minőségi munkaerőt és bért emelnek – mondta a Magyar Időknek Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Hozzátette: a szaktárca a jövő héten ül tárgyaló­asztalhoz a munkáltatók és a munkavállalók képviselőivel, s ha egyezség születik, a tehercsökkentés 2017-ben életbe léphet. Az új, őszi adócsomagot ettől függetlenül beterjesztette tegnap a kormány, a több száz pontos indítvánnyal az adózást egyszerűsítenék.

 A hatékonyság növelésével, bérfelzárkóztatással és a munkaerő megtartásával lehet javítani a magyar gazdaság versenyképességén a következő években a nemzetgazdasági miniszter szerint.

Nem megoldás az alacsony bérszínvonalra a kormány által tervezett és a munkáltatók által üdvözölt járulékcsökkentés, ezért több mint 10 százalékos béremelésre van szükség 2017. január 1-jével – mondta a Magyar Nemzetnek a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) elnöke.

Nem lépett vissza sem a Munkástanácsok, sem a Liga szakszervezetek a korábban az öt munkavállalói képviselettel közösen kialakított bérajánlástól, valótlanok a sajtóban erről megjelent hírek – mondta a Magyar Időknek Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke. A szakszervezetek célja továbbra is az a jövő évi minimálbér-ajánlások mértékével, hogy az 2018-ra elérje a létminimum összegét. Ahogy lapunk korábban megírta, ehhez a jelenlegi gazdasági járulékmutatókat figyelembe véve a következő két esztendőben évi nettó 10-12 százalékos emelésre lenne szükség.

Drámai következményekkel járna, ha radikálisan emelkednének a magyar fizetések – derült ki a Tárki egyik tanulmányából, amely különösen azt vizsgálta, hogy milyen viszonyban vannak a hazai bérek a termelékenységgel. Úgy tűnik, a legtöbb probléma oka a gyenge lábakon álló belföldi vállalati szektor. A jövő évi béremelésekről megkezdődtek a tárgyalások a kormány és versenyszféra szereplői között – írja a Népszava.

Kiverte a biztosítékot nyugdíjasok körében a jövő januárra bejelentett 0,9 százalékos nyugdíjemelés mértéke – joggal. Jövőre ugyanis az árak az MNB előrejelzése szerint 2,3 százalékkal emelkedhetnek – vagyis ekkora nyugdíjemelés járna az előírások alapján, ha ezt a véleményt az NGM is osztaná. A kormány az elmúlt években egyszer sem tudta jól belőni az infláció mértékét, csakhogy ezzel eddig a nyugdíjasok nagyon jól jártak – írja a napi.hu.

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ