A LimeGroup egészségbiztosító legújabb kutatásában arra kereste a választ, hogyan befolyásolta a munkavállalók mentális egészségét az elmúlt 18 hónapnyi bezártság, stressz, aggodalom és kilátástalanság.

A Lime 2132 egyesült királyságbeli dolgozó közreműködésével mérte fel a munkavállalók mentális helyzetét. A kutatásban résztvevők több mint negyede arról számolt be, hogy úgy érzik, elérték a pszichológiai töréspontjuk határát. A résztvevők szinte kivétel nélkül szorongásról, depresszióról, magányról és kiégésről számoltak be. Az is kiderült, hogy a munkavállalók több mint fele úgy érzi, lepleznie kell kollégái előtt ezeket a negatív érzéseket, amelyek főleg a munkahelyi stresszre és a járványügyi helyzetre vezethetők vissza. A „minden jó, minden szép" maskara felöltése azonban sokszor nem úgy sikerül, ahogyan azt az emberek tervezik. Ötből egy válaszadó arról számolt be, hogy úgy érezte, kollégái átláttak az álcáján, amely egy plusz stresszfaktort eredményezett. Hiszen mindenki a legjobb arcát akarja mutatni a többieknek.

Egyre nagyobb a baj

A tanulmány rámutatott, hogy az érzelmek és a problémák elfedése igen negatívan hat a vállalati kultúrára és a mentális egészségre. Legrosszabb esetben az ilyen fajta tagadás elfedi a mélyen gyökerező munkahelyi problémákat, és aláássa a mentális egészségről szóló, nyílt párbeszéd előmozdítására irányuló erőfeszítéseket. A válaszadók alig 16 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a munkahelyén támogatják a mentális egészségügyi szükségleteiket, egyharmaduk pedig úgy véli, még az általános segítséget sem kapják meg munkáltatóiktól.

A válaszadók 40 százaléka kijelentette, elhagyja az aktuális munkahelyét, ha a vezetőség nem tesz lépéseket a helyzet javítására.

A vállalkozások alvajárva sétálnak a mentális egészség válságába

-állapította meg kutatásában a Lime.

És ez a helyzet valószínűleg csak romlani fog a közeljövőben. Tízből négy válaszadó úgy érzi, munkahelye rugalmatlanabb, mint a járvány előtt. A megkérdezettek szerint az olyan egyszerű kezdeményezések, mint a munkaterhelés és a munka/magánélet egyensúly optimalizálása, a rugalmasság növelése és több szabadidő biztosítása rendkívül jó hatást gyakorolna a munkavállalók mentális jólétére.

A tanulmány résztvevőinek 44 százaléka hozzátette, hogy a rossz mentális egészség rossz teljesítményű napokat, koncentrációvesztést, hibákat és betegségeket eredményezett.

Emma Mamo, az Egyesült Királyságban működő mentálhigiénés jótékonysági szervezet, a Mind vezetője szerint nincs általános érvényű megoldás a problémára, így a legtöbb, amit egy vállalat tehet, az az, ha lehetőséget biztosít a dolgozóknak a problémáik megosztására. Emellett érdemes esetenként egy kérdőív segítségével felmérni, hogy mi okozhatja a dolgozók mentális egészségének romlását. Egy biztos, súlyos következményei lesznek, ha a munkaadók nem figyelnek oda dolgozóik mentális jólétére.

Forrás: haszon.hu