A munkaadók képviselete bizonyos munkahelyeken elfogadhatónak tartja a kötelező oltást, a fővárosi önkormányzat a saját cégeinél felméri az oltottsági adatokat, hogy döntsön a kötelezővé tételről, a pedagógusok pedig arra panaszkodnak, hogy már most is kevés a tanár, ha a néhány nem oltott kiesik, már az komoly gondot okozhat. A HVG cikke.
Mire készüljünk, ha véget ér a krízis? Bár a cégek többsége még keresi az útját annak, hogy a krízishelyzet elmúltával miként ötvözi majd a járvány előtti rendszer előnyeit és a válság idejének tapasztalatait az új normák kialakítása során, a munkavállalók – a többség számára új lehetőséget jelentő – otthoni munkát megszokták, elfogadták és a jövőben is megtartanák – derül ki a Siemens friss, hazai online vizsgálatából.
Megjelentek a Kormányinfón bejelentett védelmi intézkedésekről szóló kormányrendeletek csütörtökön este a Magyar Közlönyben. November elsejétől ismét maszkot kell viselni a tömegközlekedési eszközökön, az átoltottság növelése érdekében a munkáltatók előírhatják az oltás felvételét dolgozóiknak. Az állami szférában elvárt az oltás felvétele, az önkormányzatoknál a kérdésben a polgármesterek dönthetnek.
A színházakban, mozikban és a könyvtárakban is kötelezővé tenné a főváros a maszkviselést. A szakszervezetekkel már egyeztetnek a kötelező oltásról – írja a Népszava.
Megfontolásra érdemes az általános szervizdíj bevezetése a szállodai alapszolgáltatások után, amely a kritikus munkaerőhiány miatt máris gúzsba kötött szektorban a további béremelések egyik forrása lehet a szakmai szövetség szerint – írja a Világgazdaság.
Három intézkedést fogalmazott meg a kormány a szerdai ülését követően, eszerint a munkaadók jogot kapnak arra, hogy a munkavállalás feltételeként előírják az oltási igazolványt, a közösségi közlekedésen november elsejétől ismét kötelező maszkot viselni, az egészségügyi intézményekben látogatási tilalmat vezetnek be, a szociális intézetekben pedig az intézményvezetők rendelkezik el a látogatási tilalmat. A Világgazdaság írása.
Az előválasztás befejeződésével eldőlt, hogy Márki-Zay Péter lesz Orbán Viktor kihívója a 2022-es országgyűlési választásokon. Az igazi küzdelem azonban még csak most kezdődik, amihez elengedhetetlen, hogy az ellenzék érdemi javaslatokkal álljon elő a rendszerszintű változások érdekében.
A szocho csökkentése révén bekövetkező béremelés forrását nem a gazdaság jobb teljesítménye, hanem a nyugdíjas társadalom relatív jövedelmi helyzetének romlása, valamint más állami közfeladatok leépítése teremtette meg. A járulékcsökkentésen alapuló bérnövekedés nem a gazdaság nagyobb jövedelemtermelő képességén alapul, hanem mindössze a közfeladatok leépítését transzformálja magasabb bérekre - véli Dedák István közgazdász.
A tavalyi lelkesedés után úgy tűnik, hogy elmarad a home office, vagyis az otthoni munkavégzés forradalma, derül ki abból a kutatásból, amelyet a svéd Kinnarps nemzeti üzleti szolgáltató végzett nemrég. A felmérésben csaknem 240 magyar vállalat- és HR-vezetőt kérdeztek meg – mondta az InfoRádiónak a cég üzleti és szolgáltatási vezető, a kutatás egyik szervezője.
A vizsgált 28 országból Magyarország sajnos az élen áll ezeken a területeken – írja a Népszava.
© 2025 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu