A kormány bejelentett járványellenes intézkedése szerint a munkaadók kötelezhetik az alkalmazottaikat a védőoltások beadatására, azaz nekik kell mérlegelniük, hogy az oltás kötelezővé tételével járó esetleges munkavállalói zúgolódást vállalják-e, vagy inkább a fertőzésekkel kapcsolatos kockázatokkal néznek-e szembe. A döntés különösen az olyan ágazatokban rizikós, ahol kiélezettek a toborzási nehézségek, ilyen például a kereskedelem Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint. Vámos szerint a helyzet különösen nehéz, mert a cégeknél a dolgozók átoltottságáról pontos képet csak akkor kaphatnak a munkavállalók, ha kötelezővé teszik a vakcinák felvételét. A g7.hu cikke.

A Telex cikke szerint egyelőre leginkább kivárnak a vállalat- és intézményvezetők (persze akad kivétel, a Mészáros-csoport például azonnal bejelentette, hogy nem kíván élni a lehetőséggel, azaz nem teszi kötelezővé az oltást dolgozói számára), ami már csak azért sem meglepő, mert akár az Alkotmánybíróság is elkaszálhatja a friss szabályozást. Gulyás Gergely bejelentése szerint mindenesetre a munkaadók szervezeteinek javaslatára nyílt meg az oltás előírásának lehetősége, ami mellett Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is határozottan állást foglalt. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint ugyan előfordulhat, hogy az oltásellenes munkavállalók elvesztése gondot okoz, de azok is felállhatnak, akik inkább biztonságban szeretnék érezni magukat, olyan munkahelyet keresve, ahol kötelező az oltás.

László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke mindehhez hozzátette, hogy a fizikai munkások között nagyon magas az oltatlanok aránya, vagyis az ipari, építőipari ágazatokban rendkívüli tétje van a vállalatvezetők döntésének. A kérdés súlyát tovább fokozza, hogy az általuk betöltött állásokban meglehetősen szűk az oltáson kívüli védekezési lehetőségek köre, ami vélhetően kiütközött az utóbbi két járványhullám statisztikáin is.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség még egy szempontra felhívta a figyelmet, miszerint a szabályokkal lehetőséget kap a munkáltató a munkaidőkeret kijátszására, illetve elbocsátási hullámok levezénylésére, vagyis azok épp a munkáltatókat hozzák helyzetbe, és nem az ő kitettségüket fokozza a feszített munkaerőpiaci körülményeknek.

A friss hazai gyakorlat ugyanakkor nem példa nélküli a világban. Az Egyesült Államokban – ahol a magyarországi helyzethez hasonlóan számos ágazat súlyos toborzási nehézségekkel küzd – már nyár óta napirenden van a kérdés, a jelenlegi szabályok szerint csak egészségügyi vagy vallási okok miatt mentesülhetnek a dolgozók az oltás alól, ha a foglalkoztatójuk előírja azt, márpedig bizonyos szervezeteknél ez még csak nem is döntés kérdése. A szövetségi kormány ugyanis nemcsak a saját dolgozóit kötelezte a védőoltás beadatására, hanem a vele szerződéses kapcsolatban álló vállalatoknak is előírta ugyanezt.

Gond lehet az egyenruhásoknál

Hazánkhoz hasonlóan az amerikai önkormányzatok esetében is a polgármester dönthet, és New York vezetője, Bill de Blasio például a múlt héten tette kötelezővé az oltás felvételét október 29-i határidővel a város intézményrendszerében dolgozó oltatlanok számára. Az intézkedés mély visszatetszést keltett a rendőrök körében, az őket tömörítő szakszervezet még a bíróságon is igyekezett megtámadni a rendeletet, igaz, nem járt sikerrel. Mindenesetre a városvezetés és az egyenruhások képviselete között éles vita alakult ki a kellő színvonalú rendőri szolgálat fenntarthatóságáról abban az esetben, ha tömegeket kell fizetés nélküli szabadságra küldeni az oltakozás megtagadása miatt – becslések szerint tízezer rendőrt érint a kérdés a 35 ezerből. De Blasio a felvetésre a korábbi járványhullámok példáját hozta fel, amikor a rendőri állomány jelentős részét utolérte a járvány, de a lecsökkent kapacitások ellenére is ellátta feladatát a rendőrség.

A légierőnél sem megy egycsapásra az oltástól az eddigiekben ódzkodó személyzet meggyőzése. A Pentagon jövő keddi határidővel rendelte el a teljes védettséghez szükséges dózisok felvételét, aminek várhatóan közel 12 ezren nem fognak eleget tenni. A már augusztusban kiadott parancs bizonyos körökben tiltakozásokat váltott ki, az ellenállásnak viszont hamarosan komoly következményei lehetnek: a védtelenül maradó, és ezáltal a szabályokat megsértő katonákat felmenthetik, sőt, akár hadbíróság elé is állíthatják. A felmentések az előbbi példához hasonlóan azonban csorbíthatják a katonai erők ütőképességét, főleg, mert olyan kulcsfontosságú munkakörökben dolgozókat érinthetnek az átlagosnál nagyobb mértékben, mint a pilóták és a repülőgép-karbantartók.

Nem lesz mindenesetre egyszerű a helyzetük az oltás visszautasításához ragaszkodva a leszerelés mellett döntő egyenruhásoknak. A veteránok körében népszerű kormányzati szerveknél vagy állami megrendelésekre dolgozó vállalatoknál kínált munkakörökben is változó határidővel, de előbb-utóbb kötelező lesz a védőoltás.

A kórházi munkakörökben is gondot okozhatnak a kényszerű felmondások, az amerikai egészségügyben már meg is történtek az első felmondások. Ezen a területen azonban sokkal kevésbé okoz problémát az oltásszkepticizmus, és a tapasztalatok szerint ahol már kötelezték a dolgozókat a vakcinák beadatására, jelentősen visszaesett a betegállományban lévők száma.

A Wall Street és a légitársaságok is érintettek

Az Egyesült Államok kormányával szerződéses kapcsolatban álló – és a szeptember óta emiatt a dolgozók oltakozását előírni köteles – Citigroup amerikai dolgozóinak legkésőbb január 14-ig kell átesniük az oltásokon, akik azonban december 8-ig eleget tesznek e kötelezettségnek, 200 dolláros jutalomban is részesülnek. A 65 ezres létszámú cég sok más bankhoz hasonlóan a nyáron még csak az irodákba való visszatérés, illetve az új kollégák belépésének feltételéül szabta meg az oltások felvételét, a hatályos jogszabályok szerint ez már nem elégséges.

Az amerikai légitársaságok is az első vállalatok között írták elő az oltások felvételét a dolgozóik számára, azonban az American Airlines és a Southwest Airlines eseteiben ez korántsem történt zökkenőmentesen. Texasban ugyanis – ahol e két cég központjai találhatók – a kormányzó, Greg Abbott élesen ellenzi a vakcinák kötelezővé tételét, amit kifejezetten meg is tiltott az ottani magánvállalatok számára, szembe menve a szövetségi kormány rendelkezésével. A helyi és a szövetségi szabályok közötti viszonyrendszer tisztázását követően azonban a texasi cégek is meghatározták az oltakozás határidejét a dolgozóik számára.

Úgy gondoljuk, hogy a szövetségi oltási jogszabály felülír minden azzal ellentétes állami törvényt, és ez az alól nem kivétel az American Airlines esete sem

– nyilatkozta a kérdéssel kapcsolatban a légitársaság egyik szóvivője a New York Timesnak.

Ugyanakkor ebben a hónapban mindkét említett légitársaság vezetése visszavett valamelyest a keménységből, vezetőik már arról beszéltek, hogy nem akarják kirúgni vagy fizetés nélküli szabadságra küldeni azokat a dolgozóikat, akik nem oltatják be magukat. Hogy végül mivel néznek szembe az így döntő alkalmazottak, talán csak a december 8-i határidő lejárta után derül majd ki.

A vállalati szféra álláspontját valamelyest szemlélteti, hogy az Exxon Mobilt, a Chevront és a JPMorgan Chase-t is magába foglaló Greater Houston Partnership vezetése is kritizálta Abbott szabályait, mondván, hogy azok

nem támogatják a texasi vállalkozásokat a biztonságos munkakörülmények biztosításában.

Az eddigi amerikai tapasztalatok szerint mindenesetre nem olyan egyszerű a vállalatokra bízva növelni az oltakozási kedvet. Az ősz eddig eltelt részében a legalább kétszer beoltottak aránya az Egyesült Államokban 5 százalékponttal nőtt, ami ugyan több, mint a magyarországi 2 százalékpontos gyarapodás, de így sem tudták utolérni a magyar adatot. Jelenleg az amerikai lakosság 57 százaléka számít (a lehetőségekhez képest) teljesen védettnek, míg idehaza 59 százalék ez az arány.

Forrás: g7.hu